A Hungária Televízió Közalapítvány civil kurátorokkal kiegészült 35 tagú "nagykuratóriuma" a szükséges kétharmadosnál kicsivel nagyobb arányban: 25 igen, 8 nem és egy érvénytelen vokssal szavazott bizalmat újabb négy évre Cselényi Lászlónak elnöki munkája folytatásához.

Többek szerint kérdéses, minek szólt e hosszabbítás. Cselényi László munkáját dicséri-e, avagy egyfajta stratégiát tükröz, amellyel a kisebbik köztévé kurátorai szerették volna elkerülni a Magyar Televízióból ismert, elnök nélküli exlex állapotot. Mindenesetre az elnök mellett szól az, hogy működésének beszámolóit és a mérlegeket általában nagy többséggel támogatták a "hivatásos" és a civil kurátorok. Mellette szól a számos rangos kitüntetés, amelyet 2005-ös első elnöksége alatt kapott a csatorna.

Még Cselényi elnöksége előtt, 1999-ben a televízió megkapta a világ legjobb kulturális televíziójának járó UNESCO Camera-díjat. Egyebek közt épp ezzel, a Duna Televízió túlzott kulturális orientációjával vádolják ellenlábasai az elnököt. Az is tény, hogy a csatorna - küldetésnyilatkozata szerint - feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Mérték kérdése itt a "sok vagy kevés", a televízió menedzsmentje mindenesetre számokkal cáfol: napi száz perc politikumot közvetítenek, ebből negyvenpercet fő műsoridőben, a túlzott kulturális eltolódást pedig szerintük "semmilyen szám nem támasztja alá".

A Duna Televízió nehézségei épp abból fakadnak, ami talán az előnye is: itthoni nézettsége hat százalék körüli (különböző szervezetek átlagosan 3-8 százalék között mérik az adó honi nézettségét), ezért nem különösebben érdekes a politikai elit számára - de ezzel párhuzamosan nem is számíthat jelentősebb gazdasági segítségre sem állami pénzből. Jelenleg 8 milliárd forint körüli állami támogatást kap, a reklámbevételek csupán néhány százmilliót hoznak. Az 540 fő belsős állomány mellett még úgy kétszázan dolgoznak a csatornának.

Az elnök tervei ambiciózusak. Amellett, hogy a kultúrát jelöli meg a magyarság legfontosabb összetartó erejének (magyarul: a csatorna orientációja nem változik), a politikai elitet is szeretné meggyőzni a Duna Televízió nemzetpolitikai fontosságáról.