Az elnöksége alatt hatodszor Oroszországba látogató Hugo Chávez egyébként - talán az orosz hatalmi erőviszonyok ismeretében jó gyakorlati érzékkel - először Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Az orosz kormányfő gázipari és haditechnikai mellett atomenergetikai együttműködést is kilátásba helyezett Venezuelával.

Közös konzorcium létrehozásáról írt alá megállapodást a Gazprom és a Petroleum de Venezuela. Az orosz gázipari óriás ezzel a dél-amerikai ország egyelőre még csekély földgázkitermelésének fontos szereplőjévé válik, hét év alatt 850 millió dollár beruházással. (Igaz, nem egyedülivé: Caracas a hónap folyamán további hét céggel - a hűvös washingtoni kapcsolatok ellenére többek között az amerikai Chevronnal - kötött hasonló megállapodást.) A Gazprom a tengeri feltárás mellett - az első fúrások már októberben megindulhatnak - a földgáz cseppfolyósítását biztosító üzem létrehozását is vállalta.

Az elmúlt három évben Chávez összesen 4,4 milliárd dollár értékben kötött haditechnikai szerződést Oroszországgal: 100 ezer Kalasnyikovot vásárolt - valamint egy komplett fegyvergyár telepítését is elérte -, 53 helikoptert és 24 SZu-30 MK2-est vett. Igaz, a fizetés teljesítésére tegnap egymilliárd dollár hitelt kapott az orosz féltől.

A "Washington-központú" egypólusú világot egyaránt kritizáló Moszkva és Caracas élénk katonai együttműködést is folytat: két hete két Tu-160-as stratégiai bombázó repült Venezuelába, és jelenleg úton van az ország partjaihoz a Nagy Péter nehézcirkáló is egy közös hadgyakorlatra, ami Caracas szerint "jó válasz az amerikai fenyegetésre".

A multipoláris világrend mellett kiálló Chávez azonban nem csak Moszkvára figyel. Az orosz fővárosba Pekingből érkezett, ahol olajipari együttműködési szerződést kötött, amely szerint az amerikai export rovására közös vállalat keretében négy év alatt megnégyszereződik a Kínába irányuló olajexport, elérve a napi egymillió hordót (több mint évi ötvenmillió tonnát).