A Hungária Televízió Közalapítvány civil kurátorokkal kiegészült 35 tagú „nagykuratóriuma” a szükséges kétharmadosnál kicsivel nagyobb arányban: 25 igen, 8 nem és egy érvénytelen szavazattal adott bizalmat újabb négy évre Cselényi Lászlónak elnöki munkája folytatásához.
Többek szerint kérdéses, minek szólt e mostani hosszabbítás.  Cselényi László munkáját dicséri-e, avagy egyfajta stratégiát tükröz, amellyel a kisebbik köztévé kurátorai szerették volna elkerülni a Magyar Televízióból már jól ismert elnöknélküli ex-lex állapotot és annak összes következményét. Mindenesetre az elnök mellett szól az, hogy működésének beszámolóit és a mérlegeket általában nagy többséggel támogatták a „hivatásos” és a civil kurátorok. Mellette szól a számos rangos kitüntetés, amelyet 2005-ös első elnöksége alatt kapott a csatorna vagy az egyes vezetők: 2006-ban száz csatorna közül megnyerte Velencében az Eutelsat műholdszolgáltató által létrehozott Hotbird-díj közönségszavazását, a „legjobb nemzetközi csatorna” kategóriában pedig bejutott a döntőbe, és a második helyet nyerte el. Ugyanebben az évben Pörös Géza alelnök vehetett át magas rangú lengyel állami kitüntetést a lengyel kultúra honi terjesztéséért. Még Cselényi elnöksége előtt, 1999-ben a televízió megkapta a világ legjobb kulturális televíziójának járó UNESCO Camera-díjat.

Egyebek közt épp ezzel, a Duna Televízió túlzott kulturális orientációjával vádolják ellenlábasai az elnököt. Az is tény, hogy a csatorna – küldetésnyilatkozata szerint – feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Mérték kérdése itt a „sok vagy kevés”, a televízió menedzsmentje mindenestre számokkal cáfol: napi száz perc politikumot közvetítenek, ebből negyven percet fő műsoridőben, a túlzott kulturális eltolódást pedig szerintük „semmilyen szám nem támasztja alá”.

A Duna Televízió nehézségei épp abból fakadnak, ami talán az előnye is: itthoni nézettsége átlag hat százalék körüli (különböző szervezetek átlag 3-8 százalék között mérik az adó honi nézettségét), ezért nem különösebben érdekes a honi politikai elit számára – de ezzel párhuzamosan nem is számíthat jelentősebb gazdasági felvirágzásra állami pénzekből. Jelenleg a 8 milliárd forint körüli állami támogatásból működik évente, a reklámbevételek csupán néhány százmilliót hoznak a konyhára. Az 540 fő belsős állomány mellett még úgy kétszázan végeznek rendszeresen munkát a csatornának.

A régi-új elnök tervei mindenesetre ambiciózusak. Amellett, hogy a kultúrát jelöli meg a magyarság legfontosabb összetartó erejének (magyarul: a csatorna orientációja nem változik), a politikai elitet is szeretné határozottan meggyőzni a Duna Televízió nemzetpolitikai fontosságáról.