„Aki antiszemita, az keresztényellenes is”- idézte XVI. Benedek pápa Henri de Lubac teológust Párizsban, az apostoli nunciatúrán, ahol a franciaországi zsidó közösség képviselőivel találkozott. "Az egyház az antiszemitizmus minden formája ellen szót emel, annak semmilyen teológiai igazolása nem fogadható el."

A hír, úgy látszik, nem jutott el a katolikus világegyház minden tagjához. Szeptember 28-án, vasárnap Wass Albert mellszobrot avatnak az Újpest-Kertvárosi Szent István Plébániatemplom kertjében. A kezdeményezők polgári körök, és Pályi László plébános atya tette lehetővé, hogy a kertben helyezzék el az alkotást.

"Bár nem vagyok az (antiszemita). Krisztust követem, aki zsidó volt ugye, bár maguk a zsidók megtagadták, mert emberszeretetre próbálta tanítani őket.”- írta Wass Albert. Az a Wass Albert, akiről köztudott, hogy a szélsőjobboldal kedvelt írója. Székely Csaba Wass Albert Szupersztár című írása szerint fontos tudatosítani, hogy „Wass Albert esete hangsúlyosan politikai ügy is. A náci Németországnak is voltak kedvenc szerzői (Nietzsche, Ernst Jünger, sőt, Karl May!), ugyanígy a Szovjetuniónak (Gorkij, Solohov, Alekszej Tolsztoj). Ideológiai malterként használták őket az eszme építésében. Wass Albert jelenleg a magát nemzetinek nevező oldal kedvenc szerzője.”  Bár Lukácsi Éva miami lelkész a Wass Albert igazsága című könyvében azt írja, hogy Wass „fiatalkorától élete végéig elvetette a náci eszméket, a népek faji alapon való megítélését. Nem vállalt közösséget soha szélsőséges gondolatokkal", a tények mégis mást mutatnak.

A Floridában letelepedett gróf a magyar emigráció elkötelezetten szélsőjobboldali tagjaival tartotta a kapcsolatot, szélsőjobboldali lapokban publikált.

Wass Albert 1993-ban megjelent "Így lett belőlem antiszemita" című publikációjában elutasította, hogy antiszemita lenne, de szavaival leleplezte önmagát. "Az évszázad legnagyobb félrevezetése" című cikkében a magyar néphez való hűtlenséget kérte számon a zsidóktól. A kommunizmust is a zsidók által kreált rendszernek tartotta. Nem "csupán" zsidózó szövegeket lehet írásaiban találni, amelyek a mai olvasóiban is újratermelik az ellenségképző sztereotípiákat, hanem a holokauszttal kapcsolatban is megengedte magának a cinizmust. ( 1993-ban, az Új Világ című szélsőjobboldali lapban megjelent írásában  olvasható a zsidókról és a haláltáborokról: "...Noha a magyarországi zsidók kiváltságos osztályt képeznek, soha, semmiféle hűséget nem tanúsítottak a magyar nemzet iránt. Valahányszor Magyarország a szabadságáért küzdött a Habsburg elnyomás ellen, ők az ellenséggel tartottak, és akárhányszor levertek egy felkelést, némely zsidó is részesedett a hűséges hazafiak elkobzott birtokaiból. Már ez egymagában is elidegenítette magyar népet, különösen a középosztályt, a zsidóságtól. - De a magyarországi zsidók által elkövetett legnagyobb hiba abból állt, hogy magukhoz ragadták a vezetőszerepet a kommunista pártban. Először 1918-ban, amikor a kunbélákkal és a Szamuelly fívérekkel az élen, zsidók vették át az ország vezetését. (...) Miután visszatértek a 'német haláltáborokból' vezető állásokba kerültek, amelyek a kifosztott nemzet megmaradt javait kezelték, főként azoknak a megbüntetésével foglalkoztak, akiket a kommunista irányzat a 'rendszer ellenségének' tekintett.")

Wass a XVI. Benedek által nemrég megerősített keresztény értékrenddel ellentétes értékeket hirdetett. Ennek ellenére itthon és Erdélyben is élvezi az összes történelmi keresztény egyházak mint legtekintélyesebb instanciák templomokban oly gyakran kifejezett áldását, amelyben a pappá szenteltek, idézvén őt, folytonosan "felkenik" azt a messianisztikusan öntelt írót, aki a nemzetet és önmagát Isten elé helyezi.

Magyarország számos városában található valamilyen Wass Albert- emlékmű; így Budapesten a Szabadság téri Hazatérés Templomában, a református templom bejárata előtt; Csepelen a Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében; a Magyarok Házában; Zuglóban a Szentlélek Plébánia Kato­likus Közösségi Ház kertjében; a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolá­ban, most vasárnaptól pedig az Újpest-Kertvárosi Szent István Plébániatemplom kertjében is.