– Ez volt a pályázat negyedik fordulója. Eddig már 172 intézmény kapott összesen négymilliárd korona (28 milliárd forint) támogatást, közülük azonban csupán egy volt dél-szlovákiai: a Révkomárom melleti szlovák és magyar tannyelvű ógyallai zeneiskola. A magyar általános iskolák összes pályázatát eredménytelennek nyilvánították. A nyilvánvaló megkülönböztetés miatt a Magyar Koalíció Pártja ma tiltakozó levelet küld a kormányfőnek, kérve közbenjárását az elfogulatlan döntések érdekében. Ha ő sem lép, akkor tájékoztatjuk a brüsszeli illetékeseket – nyilatkozta lapunknak Berényi József, az MKP elnökhelyettese, aki ugyancsak ma rendkívüli sajtótájékoztatón igazolja tényekkel és térképen is, hogy a dél-szlovákiai oktatási intézményeket ezúttal is kisemmizték.

Marián Janusek, a tárca szlovák nemzeti párti vezetője azzal érvelt, hogy a dél-szlovákiai önkormányzatok későn, csupán a nyári hónapokban adták be a szükséges dokumentumokat. -- A jövő év elején újabb fordulót hirdetünk, s addigra javíthatnak a pályamunkáikon – közölte. Több érintett dél- szlovákiai polgármester ezt a kifogást elfogadhatatlannak tartotta. – Mi a projektünket már tavasszal, az egyik sikeres pozsonyi pályázatíró céggel készíttettük el, nem csekély, mintegy félmillió koronás (3,5 millió forint) ráfordítással, mégsem nyertünk. A bíráló bizottság elfogultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Ján Slota pártelnök szülőfalujának iskolája eddig már több mint három millió eurós támogatáshoz jutott, miközben a magyar tannyelvű oktatási intézményeknek egyetlen eurócentet sem ítéltek meg – közölték a tisztségviselők, akik nevük elhallgatását kérték, mert az általul vezetett önkormányzatok még pályázni kívánnak.

Szigeti László, az MKP szakpolitikusa rendkívüli sajtótájékoztatón tiltakozott a magyar tannyelvű iskolák negyedik osztályai számára kiadott honismereti tankönyv ellen, amelyen kizárólag szlovákul tüntették fel a földrajzi neveket is. Két példát említett a sok közül: „Legnagyobb alföldünk a Dunaj mellett fekszik. A neve:Podunajská nízina“. -- Tehát még a Dunát és a Csallóközt sem tüntették fel magyarul, miként a hegyeket sem, amelyeket csak Nízke Tatryként (Alacsony-Tátra), Vysoké Tatryként (Magas-Tátra) és Malá Fatraként (Kis-Fátra) emlegetnek – mutatott rá. Igy folytatta: -- Ez a botrányos tankönyv a szlovákia magyaroknak az anyanyelvi művelődéshez való alkotmányos jogát sérti, egyúttal szerzett jogait is sérti, mert ilyen szörnyszüleményt még a kommunista rezsimben sem merészeltek kiadni. Szigeti László felszólította Ján Mikolajt, szlovák nemzeti párti minisztert a tankönyv bevonására, s hasonló kiadványok leállítására, ám a tárcavezető azt válaszolta, hogy nem lát semmi okot erre, mert az államnyelv-törvényt tiszteletben kell tartani. Több szlovák jogász szerint viszont egyetlen hatályos jogszabály sem tiltja, hogy a magyar tannyelvű iskolák számára kiadott tankönyvekben a diákok anyanyelvén tüntessék fel a helységneveket.

Ünnepség Szencen

Tegnap Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke átadta a Pozsonyhoz közeli Szencen a járás magyar tannyelvű iskoláit látogató diákoknak a tanszerek vásárlásához és az egyéb költségeikhez hozzájáruló ösztöndíjakat, amelyeket magyarországi magánszemélyek adományoztak. Köszöntötte azokat a szülőket is, akik Coménius tanításának szellemében gyermekeiket anyanyelvükön taníttatják. Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője – aki egyébként szenci lakos – kiemelte: a Rákóczi Szövetség beiratási programjának, a szlovákiai magyar iskolákat anyagiakkal és morálisan is támogató erőfeszítéseinek különösen napjainkban van nagy jelentősége, amikor a szlovák nemzeti párti oktatási miniszter bizonyíthatóan mostohagyermekként kezeli a nemzetiségi oktatási intézményeket.

Pozsonyi tudósítónktól