A telepítés előtt mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a gyep mellett létezik a pázsit is. A pázsit általában a szemnek való, a gyep arra, hogy használják is. Jobb, ha belenyugszunk: utóbbi többnyire prospektusokban és az európai kontinensen a hűvösebb tengeri klímán zöldell.

Gyepet magvetéssel vagy gyepszőnyeg terítésével lehet telepíteni. A gyepszőnyeg mellett szól, hogy gyakorlatilag a terítés után azonnal kész gyep látványát nyújtja. Egyetlen hátránya az ára. Ha ugyanis szakemberrel végeztetik a munkát, akkor akár olcsóbb gépi perzsaszőnyeget teríthetnének a kertbe. Négyzetméterenként ugyanis 1500-2000 forintba kerül a leterített gyep. Ezzel szemben a vetéses módszer - még ha tízcentis új talajra van is szükség - négyzetméterenként nem kerül többe 500 forintnál. Ha csak minimális talajfrissítéses felülvetésről van szó, akkor ennek a műtrágyával együtt számított anyagköltsége bőven 100 forint alatt marad. Érdemes az utolsó fűnyírás és alapos gereblyézés után 300 négyzetméterre egy-egy kiló fűmagot kiszórni. A megeredő fűcsomók tömöttebbé teszik a gyepet.

Egyébként vannak olyan kertészeti árudák, amelyek árusítanak gyepszőnyeget, amelyet szaknyelven fűhengernek neveznek. A gyepszőnyeg a vékonyabb pénztárcájú kertészeknek is ajánlható, ha kisebb, erősen lejtő területet kíván füvesíteni. Innen ugyanis a csapadék könnyen lemossa a csupasz termőföldet vagy a zsenge fűvetést. Gyepszőnyeget szeptember végéig lehet telepíteni, később ugyanis már annyira lehűl a talaj, hogy leállhat a fűfélék gyökereinek a fejlődése, s ekkor a fagyok beállta előtt nem alakul ki végleges kapcsolat a gyepszőnyeg és a talaj között. Akármelyik módszert is választjuk, érdemes előre eldönteni, hogy teszünk-e öntözőrendszert a fű alá, mert utólag már csak a szép zöldünk szétdúlásával fektethetik le a csöveket és a szórófejeket.

A telepítés előtti gondos talaj-előkészítés fél siker. Az őszi telepítés alkalmával kell az alapozó műtrágyákat kijuttatni - a magvetés esetében is. A szakáruházakban különleges összetételű gyeptrágyák vásárolhatóak. A tetszetős vödrökben árusított (100-300 négyzetméterre való) műtrágyáért 3-7 ezer forintot kérnek. A gazdaboltokban ugyanakkor 40 kilós zsákban ugyanilyen összetételű műtrágya kapható zsákonként 7-14 ezer forint körüli áron. Friss, szerves istállótrágya kiszórása esetén meg kell fontolni, hogy vele vakondcsemegének számító rovarlakók is kerülnek a leendő gyep alá. Vannak azonban olyan, huminsavat tartalmazó vegyszerek, amelyek segítenek a humuszképződésben, mégsem terjesztik a pondrókat.

A növényélet szempontjából bonyolultabb, a kertész számára egyszerűbb munka a fűvetés. Először ki kell választani a megfelelő fűmagot. Két fő fűmagkeverék van, a sport és a golf. Árnyékos helyre "árnyékfű" való. A sportfűmagkeverék állítólag jobban bírja a tartós igénybevételt, a golf viszont szebb gyepet eredményez. Egy átlagos kertbe a golf ajánlható, azzal, hogy az esetleges kopásokat pótolni kell.

A friss vetés számára a legkedvezőbb, ha porhanyós és 5-8 százalék nitrogént, 10-15 százalék foszfort és 20-25 százalék káliumot tartalmazó műtrágyával feltöltött, gyommentes talajba kerül. Közvetlen a vetés előtt a talajt teljesen el kell simítani. Erre vannak speciális szerszámok is, de egy amatőr kertész csak a pénzét pazarolja, ha ilyenre költ. Elég egy kétágú falétrára kötelet kötni, s ezt ügyesen keresztülhúzni a leendő gyep területén. Ezt követően kell a fűmag ágyát elkészíteni. Ehhez a célszerszám helyett alkalmas eszköz egy másfél-két méteres, keskeny léc, amelybe ötcentinként szöget kell verni úgy, hogy ebből legalább két centi - mint a gereblye fogai - kilógjon. A szerkezetet egy partvisnyélre kell stabilan erősíteni. Az olcsó, ám praktikus eszközt egymásra kereszt irányban kell a vetésre váró földön húzni. A kialakult négyzethálóra kell vetni a fűmagot. Ennek befejeztével a szöges keresztfa fordított, sima oldalával kell elegyengetni a talajt. Nem kell hozzá sok ügyesség, de az egyszerű boronálás hatására a négyzetháló egymástól öt centiméterre lévő találkozási pontjain a kellő mélységben találnak fészket a néhány darabból álló fűmagcsomók. Ezzel a módszerrel a 100 négyzetméterre ajánlott, háromkilós fűmagadag töredékére csökkenthető.

A gyepszőnyeget és az új vetést a fű begyökeresedéséig folyamatosan kell öntözni, a földnek nem szabad kiszáradnia, de elárasztani sem lehet a területet. A gyakori kisebb, permetező öntözés ajánlható.

Ősszel lehet és kell, a nyári fűkopásokat pótolni. A felülvetés legegyszerűbb technikája, ha a 4-5 milliméteres lyukú tarhonyaszitával száraz virágföld, homok és fűmag keverékét szitálják a kopár foltokra. A folt földjét a vetés előtt elég egy gereblyével barázdálni. A vetés befejeztével következik a simítás és a taposás. Arra ügyelni kell, hogy a magos talaj ne ragadjon a cipő talpára. Ha nagyobb foltot kell pótolni, vagy olyan részt, amelyet már meghódított a gaz, akkor érdemes a kijelölt területen totális gyomirtást végrehajtani. Az alkalmas vegyszerek szabad forgalomban vásárolhatók. Ha kisebb területen kell gyomot irtani, akkor ajánlható a kézi gyomirtás. A kihúzott gazt azonban a területről el kell vinni, mert a hihetetlenül szívós növények képesek újra gyökeresedni, vagy kiszáradt állapotban is beérlelni és elszórni a magvakat.

A jövő héten a fagyos előkészületekről írunk.