Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke közölte: a bizottság ülését Simicskó István (KDNP) többszöri kérésük ellenére sem hívta össze, ezért kérte Szilvásy Györgyöt, hogy ha nem is bizottsági ülésen, de tájékoztassa a megjelenő tagokat a bizonyítékairól. A konzultáción csak az MSZP által delegált tagok vettek részt, így csak ők vették át a telefonbeszélgetéseket tartalmazó CD-t és egy rövid leírást.

A konzultációról távozó Szilvásy György újságíróknak elmondta: Tóth Károly alelnök kérésére átadta a hanganyagot és annak írásos változatát, amelyek "az elmúlt napok állításait bizonyítják". Tóth Károly szerint bebizonyosodott az árnyék-titkosszolgálat léte, amely tudatosan nem törvényes  eszközökkel akart gazdasági és politikai információkat megszerezni.

A Fidesz szerint az adatgyűjtési ügyben a legsötétebb diktatúrákra emlékeztető koncepciós eljárás zajlik, amiért Szilvásy György polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszternek bíróság előtt kell felelnie; erről Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese beszélt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Szilvásy György közleményben reagált: a nemzetbiztonsági bizottságnak csütörtökön átadott bizonyítékai egyértelműen cáfolják Répássy állításait.

A Fidesz saját oldalán felvételeket tett közzé: Répássy Róbert sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a párt nyilvánosságra hozza a Fidesz politikusai és az UD Zrt. vezetői között zajlott beszélgetések hangfelvételeit. Ezeket sajtótájékoztatón lejátszották. A felvételeket Szilvásy György bocsátott a nemzetbiztonsági bizottság rendelkezésére: Demeter Ervin és Kövér László beszél rajtuk Horváth Józseffel, az U.D. Zrt. vezetőjével.

Kövér László mindhárom telefonbeszélgetés során időpontot egyeztetett Horváth Józseffel tervezett találkozóról, másról érdemben nem beszéltek. Demeter két alkalommal Laborc Sándor NBH-főigazgató helyettes orosz kapcsolatairól beszélgetett Horváth Józseffel, a negyedik felvételen pedig egy kormányhatározat módosításáról érdeklődött, amely lehetővé tenné az önkormányzatok megfigyelését.

"Neadjisten valaki helyzetbe kerül"

Az egyik eléggé nehezen érhető felvételen az hallatszik, hogy Demeter Ervin "szaktanácsért" hívta fel Horváth Józsefet, akitől azt kérdezte, hogy ha a rendőrség valaki ellen eljárást folytatott valamikor régen és utána "neadjisten valaki helyzetbe kerül" és nemzetbiztonsági ellenőrzést kell csinálni, akkor ez kiderülhet-e, vagy sem. Horváth József azt válaszolta: ennek ki kell derülnie. Demeter Ervin ezután azzal folytatta, hogy eljutottak hozzá olyan hírek, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak komoly fejtörést okozott a nemzetbiztonsági szakvélemény kiadása Draskovics Tibor, a Medgyessy-kormány volt pénzügyminisztere ügyében. Erre Horváth József azt mondta: ezek a hírek igazak, és hozzátette azt is, hogy az Index a Q7 benzinkúttársaság ügyében háromrészes riportot készített.

Demeter Ervin ugyanebben a telefonbeszélgetésben kérdezte meg: ki lehetne-e deríteni, hogy Laborc Sándor milyen gyakran járt Oroszországban, attól kezdve, hogy az NBH főigazgató-helyettese lett, illetve hogy az itteni kapcsolattartásban milyen a szerepe. Horváth József a felvétel szerint az ígérte, hogy "jövő hét elejére meglesz", majd arra utalt, hogy Galambos Lajos előző NBH-főigazgató havonta leült sörözni az itteni orosz összekötővel.

A következő beszélgetés akkor készült, amikor Horváth József ebben az ügyben visszahívta Demeter Ervint. Az U.D. Zrt. vezetője azt mondta: "ez sehova nem ment". Demeter erre azt válaszolta, hogy ezt közben már ő is megtudta. Horváth József ekkor nevet nem említve arról is beszélt, hogy Laborc Svájcba és Brüsszelbe utazott, de ezen kívül sehová, és beutazókkal is csak maximum félórás "hátbaveregetés volt". Horváth úgy fogalmazott: "vigyáz rá, hogy ne menjen", és gyanús, hogy feltűnően kerüli a hivatalos kapcsolatot, szerinte azért, hogy elkerülje a kínos kérdéseket, "mert azt csak le kellene jelenteni". Horváth József végül találkozót javasolt Demeternek, mert mint mondta: "van egy-két színes, amiről tudnánk beszélni".

A negyedik beszélgetés alkalmával megint Horváth József hívta Demeter Ervint, akivel egy 2004-es kormányhatározatról beszélgettek annak kapcsán, hogy ezt 2008-ban módosította a kormány. Demeter arról érdeklődött, hogy az Orbán-kormány idején hogyan folyt a munka, amire Horváth József azt mondta, érdemben nem foglalkoztak a megyei önkormányzatokkal, nem volt kiemelt elhárítás. Horváth azt is mondta, szerinte Szilvásy György a módosítással a szolgálatokat megint a politikai irányába húzza, "lehúzza a politikai mocsarába".

Mi minősül legális lehallgatásnak?

A felvételek lejátszása után  Fidesz jogi kabinetvezetője úgy értékelt: Szilvásy György titokminiszter és kormánypárti politikusok a Fidesz által mozgatott maffiaszerű polipról beszéltek, azonban bebizonyosodott, hogy a Szilvásy György által kreált ügy megbukott, a lufi kipukkadt, sem bűncselekmény, sem törvénysértés, de még bűnös kapcsolat sem róható fideszes képviselők terhére.

Répássy Róbert úgy fogalmazott: a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszternek azonnal el kell tűnnie a politikai közéletből, le kell mondania, mert napokon keresztül hazudott az egész országnak, aljas módon járatta le politikai ellenfeleit.

A Fidesz feljelentést tesz a legfőbb ügyésznél hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személy által elkövetett személyes adattal való visszaélés miatt, Demeter Ervin és Kövér László pedig magánvádas eljárásban rágalmazásért pereli be Szilvásy Györgyöt.

A legfőbb ügyésznél tett feljelentést Répássy Róbert azzal indokolta, hogy a nemzetbiztonsági törvény szerint a titkos információgyűjtés során a nemzetbiztonsági szolgálat birtokába jutott anyagokat csak célhoz kötötten lehet gyűjteni, így azokat a személyes adatokat, lehallhatott telefonbeszélgetéseket, amelyeket nem használnak fel büntetőeljáráshoz, haladéktalanul törölni kell. Szilvásy György pedig maga mondta el, hogy ezek a lehallgatott telefonbeszélgetések nem képezik büntetőeljárás alapját - tette hozzá a politikus, aki emlékeztetett arra, hogy például Kulcsár-ügyben is megsemmisítették az ügyben nem releváns lehallgatott telefonbeszélgetések anyagait.

Ezzel minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a kisebbségi kormány politikai célokra használta fel a titkosszolgálatokat, ami demokráciában teljesen elfogadhatatlan és "politikai banditizmusnak" minősül - mondta a képviselő hozzátéve: bebizonyosodott az is, hogy a politikai célokra felhasznált titkosszolgálat ellenzéki országgyűlési képviselőket hallgatott le minden törvényes indok nélkül.

Az MTI kérdésére, hogy látnak-e kivetnivalót abban, hogy Demeter Ervin Laborc Sándor orosz kapcsolatairól érdeklődött, Répássy Róbert azt mondta: abban látnak kivetnivalót, hogy Laborc Sándornak milyen kapcsolatai vannak orosz titkosszolgálati személyekkel. Szerinte semmi újdonság nincs abban, ami itt elhangzott, a nyilvánosság előtt is azzal vádolták Laborc Sándort, ami ezekből a beszélgetésekből kiderült. Az pedig, hogy a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának főigazgatója tart-e fenn kapcsolatot orosz titkosszolgálatokkal, nem magánügy - tette hozzá.

Daróczi Dávid kormányszóvivő a sajtótájékoztatón elhangzottakra úgy reagált: a Répássy Róbert hazudik, amikor azt állítja, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal országgyűlési képviselőket hallgatott le. Lehallgatott viszont olyan embereket, akik köztörvényes bűncselekménnyel gyanúsíthatóak, és akik kapcsolatot tartottak parlamenti képviselőkkel is - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a felvételek a köztörvényes bűncselekménnyel gyanúsítható magánszemélyek lehallgatása során keletkeztek. "Répássy Róbert állításai tehát minden alapot nélkülöznek. Egyszerűen hazugság, amit mond" - közölte a kormányszóvivő. Megérkezett az ügyészségre Csányi Sándor panasza

Megérkezett csütörtökön a Fővárosi Főügyészségre Csányi Sándor jogi képviselőjének panasza az UD Zrt.-nél tartott házkutatással kapcsolatban; Csányi Sándor a magánérdekeltségei tulajdonát képező szerverek lefoglalása miatt tett panaszt, amelyeket az UD Zrt. üzemeltetőként tárolt és a rendőrség a házkutatás során lefoglalt.

Csányi Sándor szerdán kifogásolta, hogy nem kapott jegyzőkönyvet a Nemzeti Nyomozó Irodától a lefoglalt  adathordozókról, és arról, hogy a panasszal kapcsolatban bármelyik hatóságnál történt-e érdemi intézkedés. A Fővárosi Főügyészség az MTI érdeklődésére azt közölte: Csányi  Sándor jogi képviselőjének panasza csütörtökön érkezett meg a  Fővárosi Főügyészségre, azt törvényes határidőn - 15 napon - belül az ügyészség el fogja bírálni.

Gyurcsány: "Mi erre a logikus magyarázat?"

Gyurcsány Ferenc szerint az adatgyűjtési ügyben sok kérdés merült fel, amelyekre jó volna választ találni, de "természetesen csak úgy, hogy mindez végig törvényes, alkotmányos keretek között folyik, mert nincs és nem lehet olyan érdek, amely a törvényesség, az alkotmányosság fölé helyezi magát". Erről a miniszterelnök  csütörtöki blogbejegyzésében írt.

Mint a kormányfő fogalmazott, nehezen fér a fejébe Demeter Ervin folyamatos önleleplezése, hogy amit tesz, azzal mi a szándéka és miért csinálja. Szerinte szerdán világossá vált, hogy a konkrét ügy kapcsán ilyen-olyan módon valakik befolyásolni kívánták az országos rendőrfőkapitányt.

A miniszterelnök a blogjában feltette a kérdést: természetes dolog és elfogadható gyakorlat-e, hogy akik valamilyen ügyben érintettek, és véleményük, tanácsuk vagy éppen kifogásuk van, úgy  gondolják, hogy ezt megosztanák a főkapitánnyal.

"Hogy van az, hogy egy képviselő teljes természetességgel beszél arról, hogy saját pártjának egyik riválisáról adatot gyűjtenek? Erről beszél a főkapitánynak, miközben erről senki nem tud. Nem figyelmezteti a másik politikust, nem tesz feljelentést. És egyáltalán, honnan tudhatja egy képviselő, hogy a másikat megfigyelik? Mi erre a logikus magyarázat?" - sorolta kérdéseit a kormányfő.

(forrás: MTI)