Füzes úgy vélte, miközben a magyarországi sztráda már 30 kilométernyire megközelítette a magyar-román határt, a román autópálya ennél jóval messzebb van, s hogy ez a kérdés az idei közös kormányülés egyik fontos témája lehet. Hiszen szerint a fő cél az, hogy Románia schengeni övezethez való csatlakozásáig a két sztráda a határon össze legyen kapcsolva. A nagykövet rámutatott: az autópályák mellett a földgáz- és a villamos energia hálózatok összekötése is olyan feladat, amelyet a két ország uniós státusa is sürget.

A romániai belpolitikában már korábban téma volt az autópálya-építés lassúsága, s az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel amerikai cég folyamatos magyarázkodása. Emil Boc, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (D-LP) elnöke nemrég a 2004-2008-as kormányprogram teljesítésének górcső alá vételekor az elkészült elemzést "az öt kilométernyi autópálya" dokumentumának nevezte.

Füzes Oszkár kijelentése nagy visszhangot kapott a romániai román és magyar sajtóban is, ami a kormányoldalt is reagálásra késztette. Ludovic Orban szállításügyi miniszter, a kormányon levő Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyik legbefolyásosabb politikusa szerdán Kolozsváron bírálta a nagykövetet.

- A nagykövet úr a Bechtelnél dolgozik, a Bechtel alkalmazottja? Én nem engedem meg magamnak, hogy a magyarországi infrastruktúra fejlesztéséről nyilatkozzak, és azt tanácsolom Magyarország nagykövetének, hogy foglalkozzon Magyarországgal - mondta a tárcavezető. Orban hozzátette: Románia 2013-ig megépíti az erdélyi autópályát, akárcsak a IV-es európai szállítási folyósóra tervezett, Bukarest- Arad-Nagylak sztrádát, "s a magyar állam dolga, hogy a magyar állam területén mit tesz".

Szerda este a román közszolgálati televízióban Traian Basescu is foglalkozott az autópálya-építés kérdésével. Bár az adásban a magyar nagykövet kijelentéséről nem esett szó, az államfő közvetett módon Füzesnek adott igazat. Kijelentette: azért nem épült Romániában elegendő autópálya, mert 2000 után sem az Adrian Nastase  (szocdem), sem pedig a Calin Popescu Tariceanu (liberális) vezette kormányok nem kívántak erre a célra uniós alapokat lehívni.

Basescu szerint ennek az a magyarázata, hogy az uniós alapok esetében rendkívül szigorú az elszámoltatás, a pénzeket nem lehet "bárhogyan elkölteni", miközben a költségvetési alapokat a politikusok pártpreferenciák szerint osztják ki  a politikai klientúrák tagjainak.

Füzes Oszkár nem csak ezzel a kijelentésével kavart vihart Romániában. Másik hevesen vitatott kijelentése a székelyföldi autonómiára vonatkozott, amiről hétfőn szintén Kolozsváron nyilatkozott. Eszerint Székelyföldön többféle autonómiaforma is alkalmazható, s Magyarország támogatja az ott békésen, demokratikusan, a romániai többség egyetértésével létrehozható autonómiaformákat.

A nagykövet ugyan semmi újat nem mondott az eddigi magyar külpolitika által hangoztatottakhoz képest - sőt, Göncz Kinga külügyminiszter ezt szinte szó szerint elismételte a román közszolgálati rádiónak adott keddi interjújában -, a romániai sajtó jelentős része hangsúlyeltolódást vélt szavaiban felfedezni. Az érzékenység egyik oka kétségtelenül a november végi parlamenti választásokat megelőző kampány korai megkezdésében keresendő, amelyben egyes pártok a nacionalista kártyát ismét kijátszani készülnek.

Kolozsvár