Még hatékonyabb szoftver- és hardvergazdálkodást kell megvalósítaniuk a világ vállalatainak, mivel egyre hatalmasabb adatbázisokat kell készenlétben tartaniuk napi ügyeik intézéséhez. Mindezt pedig környezetkímélőn kell tenni, mert a világ megújuló forrásból származó energiáinak már ma is jelentős részét – egyes felmérések szerint több, mint kétharmadát – elviszi az informatikai infrastruktúra üzemeltetése – az elmúlt napokban ezt a témát boncolgatták a világ legnagyobb vállalatainak informatikai vezetői az Open World konferencián, San Franciscoban. Az IT ipar felelőssége a környezetvédelemben és az energia-felhasználás csökkentésében óriási, ennek megfelelően minden rendezvény a „zöld koncepció” jegyében zajlott. A szervezők még arra is figyeltek, hogy a résztvevők a saját bőrükön tapasztalhassák meg, mennyit fogyasztanak az adatbázis-szerverek, a különböző alkalmazásokat kiszolgáló erőgépek és más informatikai hátteret biztosító eszközök. Kerékpárokra ültették az öltönyösöket, s műszerekkel jelezték számukra, hogy egységnyi idő alatti tekeréssel mennyi időre biztosították az eszközök működését, miközben alaposan megizzadtak az erős légkondik ellenére is. Okos ötlet volt ez a szervező Oracle szakembereitől, amely piacvezető az üzleti folyamatok irányítását végző, adatbáziskezelő szoftverek és az adattárház-megoldások terén. Elvégre, új fejlesztéseik jelentős része pont a hatékony energiagazdálkodást helyezi előtérbe, s ezzel a módszerrel hatékonyan győzhetők meg az ügyfelek döntéshozói.

Igaz, a fejlesztések irányát elsősorban pont az ügyfelek diktálják: az idei fókusztéma a vállalatok üzleti folyamatait támogató rendszereinek minél átfogóbbá és rugalmassá tétele, csak így csökkenthetők ugyanis a cégek költségei. Rengeteg különböző szoftverről és hardverről van itt szó: szerverek és adattárházak mellett, vállalatirányítási rendszerek, adattárház-szoftverek, adatbáziskezelők, ügyfélszolgálatot- és más üzleti folyamatokat támogató programok működnek a világ különböző vállalatainál, melyeket eddig jórészt többféle cégtől vásároltak meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy rengeteg cég partnerét kellett segítségül hívniuk a beüzemeléshez, a személyzet oktatásához és a konzultációhoz, rengeteg munkaórányi szakértői díjat kifizetve az amúgy sem olcsó licenc-ek mellett. Az üzleti világ IT igényének bonyolultságát még az is mutatja, hogy ennyiféle szoftver jórészt ugyanabból az adatbázisból szerzi az információkat működése során. A szakértők szerint azonban ennek a világnak lassan vége: a globális pénzügyi válság önmagában spórolásra inti a cégeket, csakhogy az informatikai fejlesztéseket viszont nem szívesen késleltetik ka vállalatok, hiszen azok hatékonyabbá és olcsóbbá teszik a működésüket. Ezért komplex megoldásokat követlenek. Kevesebb céggel, kevesebb konzultánssal kívánnak dolgozni, akik átfogó megoldásokat nyújtanak. Ennek a kihívásnak az Oracle például felvásárlásokkal kíván megfelelni, legutóbb például BEA Systems bekebelezésére került sor, de a szegmens számos más területéről is vásároltak vezető cégeket. Hogy ez a mai pénzügyi helyzetben kockázatos-e vagy sem, arra Sergio Giacoletto, a cég Európai régióért felelős alelnöke adott frappáns választ: egyrészt a leginkább megingott befektetési bankok az ügyfeleik csekély hányadát alkotják, másrészt viszont ilyen alkalmazásokra minden működő vállaltnak és intézménynek szüksége van.

Mert például egy telekommunikációs cég, mint amilyen a holland KPN, amelynek 35 millió ügyfele van Hollandiában, Belgiumban és Németországban, hogyan tudna úrrá lenni az üzleti folyamatain szoftverek nélkül? A felhasználók minden egyes gombnyomással létrehoznak egy „bejegyzést” amelyet a cégnek el kell tárolni, hiszen később ebből fogják előállítani a számlákat. Ezeket a számlákat az ügyfelek befizetik, amely befizetések feldolgozását újabb programok biztosítják, nemkülönben a vásárlásokat, a béreket, a dolgozók egyéb költségeit és még sorolhatnánk. Ahogy egy vállalat egyre nő, egyre több folyamatot kell automatizálni: egyrészt, mert már emberi erővel feldolgozhatatlan mennyiségű munkafolyamaton kell úrrá lenni, másrészt pedig azért, mert így olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb. De egy kórházban is hasonló megoldásokra van szükség, hiszen a digitális képalkotással, az MRI terjedésével hatalmas tömegű adat keletkezik, melyet tárolniuk kell, méghozzá gyorsan elérhető formában.

A kiélezett verseny és az egyre gyorsabban változó üzleti környezet mindezeken túl megköveteli az ilyen programok gyártóitól, a termékek rugalmasak legyenek és nyílt platformokra épüljenek: annak érdekében, hogy az egyes részfolyamatokra használt korábbi programok könnyen beépíthetők legyenek egy új rendszerbe, s a különböző gyártók különböző célokra használt szoftverei képesek legyenek együtt dolgozni. Ez utóbbira már csak azért is szükség van, mert – gondoljunk szintén a pénzügyi válságra – a világ cégei folyamatosan változnak. Egyesülések, felvásárlások csődök kísérik az üzleti életet, így a vállalatok üzleti folyamatait támogató informatikai rendszerek is folyamatos átalakuláson mennek keresztül. Mára az informatikai vezetők is belátták, hogy a különböző rendszerek összehangolására nincsenek hosszú hónapjaik, esetleg éveik, viszont csak egységes és nyílt platformon működő rendszerekkel gyorsítható hatékonyan a folyamat. Erre jó példa egyébként a 11g nevű adatbázis-megoldás, amely már iparág-független, azaz egyaránt használhatják bankok, telekom cégek, vagy akár kórházak is.

Csakhogy, mindehhez komoly hardver-teljesítmény is szükséges. Komoly derültség fogadta Paul Ottelinit, az Intel első emberét, amikor a Microma nveű, 1970-ben készített digitális órát mutatta a hallgatóságnak, mondván az egy elegáns és modern szerkezet. A vicc jól sült el, demonstrálandó, mi volt a csúcstechnika közel negyven évvel ezelőtt. A mai mikroprocesszorok harmincezerszer gyorsabbak, mint a kilencvenes évek elején gyártottak, s egységnyi területen több, mint nyolcvan-millió tranzisztort építettek beléjük. Erre a gyorsaságra szükség is van, hiszen például a FedEx szállító cég 1973-ban 186 csomagot kézbesített naponta, ’80-ban hatvanötezret, idén pedig több, mint hétmilliót. A New York-i tőzsde hárommilliárd tranzakciója egy terabite adatot termel minden nap, melyet jó ideig tárolni kell: a Tukwilla és Nehalem nevű új processzorok már hatmagosak és alacsony fogyasztásúak, így az infrastruktúra fenntartása kevesebbe kerül majd. Ráadásul, mondta el az Intel első embere, a napokban fejeződött be egy olyan kísérlet-sorozat első fázisa, amelyben azt próbálják bizonyítani: van olyan technológia, amely segítségével a szerver-termeket nem kell hatalmas fogyasztású légkondícionálókkal hűteni, s szinte nulla fogyasztású hűtés-megoldásokkal is biztosítható a kívánt rendelkezésre állás.