– A kormány nem készül a Malév privatizációs szerződésének felülvizsgálatára – mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Hozzátette: a privatizációs szerződés kellő garanciákat biztosít arra az esetre, ha a vevő nem a megállapodás szerint teljesítené kötelezettségeit. A pénzügyminiszter szerencsétlennek tartja, hogy bárki egy társaság pénzügyi helyzete kapcsán olyan kifejezéseket használjon, amelyek nem megalapozottak.

Az mindenesetre biztos: a Malév egyes vagyonelemeit, köztük a repülőgépek karbantartásával foglalkozó Aeroplex Kft.t már jelzálog terheli. Tény, hogy a társaság tavalyi könyvvizsgálója utolsó jelentésében azt írta: nincs alátámasztva a társaság 2008as évi forrásigényének biztosíthatósága, így a gazdálkodás folytathatóságának elve.

De az is tény, hogy a Malév egy szeptember 4én aláírt megállapodás nyomán 30 millió eurós, azaz több mint hétmilliárd forintos forráshoz jutott – papíron tehát a Malévnek megvan arra az esélye, hogy túlélje a telet. Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzá tartozik, hogy a légitársaság az elmúlt tíz évben még sohasem tudott pozitív üzemi eredményt felmutatni, az ezredforduló óta az egyenleg meghaladja a mínusz 80 milliárdot – ezt a csúnya szeplőt csupán vagyonfeléléssel, illetve könyvelési bűvészkedéssel sikerült valamelyest „elpúderezni” az éves mérlegekben. Erre mondta azt az egyik piaci szereplő képviselője, hogy „ha egy cég tartósan, strukturálisan veszteséges, az az üzlet életképtelen”. A drasztikus létszámleépítés tehát még mindig a kisebbik rossz a csődhöz képest.

A hétfőn napvilágot látott leépítés várható volt, annál is inkább, mivel a Malév augusztus elején közleményben jelentette be, hogy aktív létszámának 21,6 százalékát, mintegy  250 aktív és 150 jogi állományban lévő munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést hajt végre. Ezúttal elsősorban az üzemeltetési területeken (pilóták és légiutas-kísérők) igazítja a valós igényekhez a társaság humán erőforrásait. A cég közlése szerint az értesítő leveleket múlt pénteken kezdték el átadni az érintetteknek, akik közül 78an pilóták (utóbbiak közül 31en évek óta fizetés nélküli szabadság keretében külföldi légitársaságoknál repülnek).

A Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (Hunalpa) kedden ugyan ésszerűtlennek minősítette a takarékossági intézkedéseket. Nem kizárt, hogy ez a fellépés inkább szólt a megmaradt pilótáknak, mint a szélesebb közvéleménynek. A Hunalpa ugyanis épp jövő kedden tartja közgyűlését, és a háromszáz fős maléves pilótaállomány közel negyedét érintő leépítés nyomán várhatóan nem fogják pajzsra emelni az egyesület mostani vezetését.

Egyelőre bizonytalan, hogy az utcára kerülők hol tudnak majd elhelyezkedni. A munkalehetőségért cserébe szinte biztos, hogy költözni kell: jobb esetben Temesvárra, rosszabb esetben akár Dubaiba vagy Hanoiba. Európán belül azonban hamarosan igencsak nehéz helyzet állhat elő. A kerozinár növekedése nyomán tisztítótűz söpör végig a piacon: az olasz Alitalia, a görög Olympic vagy a fapados SkyEurope is eltűnhet,  ahogy ez – a Malév-tulajdonos Borisz Abramovics orosz érdekeltségével, az AirUnionnal tulajdonképpen már meg is történt.