AZ MTI LAPSZEMLÉJE

Népszava: távhődíj-kedvezményt ad szeptemberre a Főtáv Zrt.

Egyszeri, mintegy tízszázalékos kedvezmény nyújtását tervezi a budapesti  fogyasztóknak a Főtáv Zrt. a Népszava értesülése szerint. A  támogatás független a kormány kompenzációs rendszerétől.
A támogatás átlagosan mintegy 1.750 forint egyszeri jóváírást jelenthet a szeptemberi fogyasztásból, melyet az októberi  számlán írnak jóvá. A kedvezmény pontos összege a lakás méretétől és  a fogyasztástól függ.
A célra elkülönített összeg mintegy 300 millió forint, ennek  fedezetét a cég a tervezettnél kedvezőbb pénzügyi eredménye  biztosítja. Nem kizárt az sem, hogy az egyszeri kedvezményt később  újabb, kisebb-nagyobb támogatások követik majd a téli hónapokban.
A lap emlékeztet, korábban Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes  (MSZP) azt kérte a cégtől, vizsgálják meg, hogyan tudna a Főtáv a fogyasztók terhein könnyíteni. (MTI)

Napi Gazdaság: nincs kereslet az 50 millió forint feletti ingatlanokra

Csaknem lehetetlen eladni az 50 millió forint feletti ingatlanokat, mert a  vagyonosodási vizsgálattól való félelem alaposan visszafogta a  vásárlási kedvet - olvasható a szerdai Napi Gazdaságban.
Nagy Balázs, az egyik ingatlan-tanácsadó vezetője elmondta, míg tavaly a II. kerületi irodában 40 millió forint volt az átlagos  vásárlási érték, addig az idei évre ez csaknem a felére, 22 millió  forintra csökkent.
Mint mondta, elterjedt a piacon, hogy a 30 millió forint felett  vásárlók számíthatnak az adóhatóság érdeklődésére.
A vásárlások megtorpanása mellett a bérleti piac is visszaesett,  mert megcsappant az igényes lakásokat hosszú távra bérbe vevő  külföldiek száma. A multicégek már magyar alkalmazottakat  foglalkoztatnak, ám ők nem keresik a drágább bérlakásokat.
Eltűnt az a korábbi befektetői kör is, amely kiadási céllal  vásárolta fel az új projektek exkluzív lakásait. Így a  négyzetméterenként akár milliós szintet is elérő új lakások sokszor  évekig üresen árválkodnak, még akkor is, ha a Várnegyedben vagy a Duna-parton állnak. (MTI)

Világgazdaság: gazdaságilag is vonzó a városi cím

 Rangot ad, ugyanakkor gazdaságilag is vonzó a városi cím - írja a  Világgazdaság szerdai számában. A lapnak a másfél hónapja városi  címet nyert települések polgármesterei nyilatkoztak arról, jelentős  befektetői érdeklődést tapasztalnak a cím elnyerése óta.
A városvezetők arra is rámutattak, vannak olyan pályázatok, amelyeken most már részt vehetnek, így például a városközpontok  megújítását célzó projekteken.
A Bács-Kiskun megyei Hajós ígéretet kapott arra is, hogy  felújítják a városukat Kalocsával összekötő utat. Több hiper- és  szupermarket is jelentkezett, amelyek üzletet nyitnának Hajóson,  amely egyébként már a XVIII. században mezővárosi rangú település  volt.
Az idegenforgalom erősödésére számít Fertőszentmiklós és a  Balaton-parti Zamárdi, ez utóbbi település eddig évente mintegy 60  millió forint bevételt könyvelhetett el az idegenforgalmi adóból, ám városként ennek emelkedésére számít. (MTI)

Népszava: a MÁV veszteség nélkül zárhatja az évet

A MÁV veszteség nélkül zárhatja az idei évet, miután hamarosan aláírják a  közlekedési társaság és az állam közötti közszolgáltatási szerződést  – értesült a Népszava.
A lap úgy tudja, a szerződés már a tulajdonos államot képviselő közlekedési tárcánál van, és csak Szabó Pál miniszter  aláírása hiányzik róla. A mintegy 173 milliárd forintos összeget  tartalmazó közszolgáltatási szerződés biztosítja idén a MÁV-csoport  stabil működését.
Az idei évre szóló szerződés megkötése azért előrelépés, mert az  állam először téríti meg a vasúttáraság által nyújtott  közszolgáltatás teljes ellenértékét.
Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója úgy vélte: a  gazdálkodás kiszámíthatósága szempontjából jobb megoldás az lenne,  ha a közszolgáltatási szerződést megköthetnék az adott év elején.
Megjegyezte, bár az idei pénz több, mint amennyit a korábbi  években kapott a vasúttársaság, még mindig elmarad a nyugat-európai  gyakorlattól. A MÁV-nak most juttatandó állami forrás ugyanis a  bruttó hazai termék 0,7 százaléka, szemben azzal, amit a francia, a  svájci, az osztrák vagy a német vasút kap a kormányától, ezeknél  ugyanis ez az érték eléri az adott ország GDP-jének akár 1,5 százalékát. (MTI)

 Napló: a betegek nem használják a kórházi széfeket

A veszprémi megyei kórházban fel sem vetődött, hogy az eredeti  funkciónak megfelelően ágyak mellé helyezzék a széfeket, mivel az  intézményben központilag működő értékmegőrző miatt erre semmi  szükség nincs - nyilatkozta a kórház orvos igazgatója a megyei  napilap, a Napló szerdai számában.
A veszprémi kórházban száz széfet vásároltak, azokban elzártan kezelendő kábítószert vagy más veszélyes adalékot  tartalmazó gyógyszereket tárolnak majd - olvasható a lapban.
Az ajkai kórházban minden aktív ágy mellé került zárható széf,  összesen mintegy 250-et szereltek fel, ám azokat csupán a betegek  "elenyésző része" veszi igénybe - mondta az újságnak a kórház  igazgatója. A széfek eltávolítása azonban olyan pluszkiadást  jelentene, hogy emiatt azokat mégsem kívánják leszerelni és  értékesíteni.
A várpalotai kórházban sem használják a betegek a kis  trezorokat, de az igazgató szerint még eljöhet az ideje annak, hogy szükség lesz rájuk - írta a megyei lap. (MTI)

Tolnai Népújság: szociális segély közmunkáért
Aki nem veszi fel a munkát, két éven át nem kaphat segélyt

Huszonötmillió forintot nyert el rendszeres szociális segélyezettek  foglalkoztatására a Paks-Dunaföldvár kistérség a Szociális és  Munkaügyi Minisztériumtól - írta szerdai számában a Tolnai Népújság.
Akit a munkaügyi kirendeltség kiközvetít, de nem veszi fel a munkát, az két éven át nem kaphat rendszeres szociális segélyt -  idézte a lap a helyi vidékfejlesztési iroda vezetőjét. Veres Imre  közlése szerint az elnyert összegből három hónapon keresztül 78  embert foglalkoztathatnak a térség településein közterületek gondozására, karbantartására. (MTI)

Új Dunántúli Napló: a kutyák harmada nincs beoltva Baranyában

 Becslések szerint a Baranyában élő 15-20 ezer kutya mintegy harmada nincs  beoltva veszettség ellen, s ez komoly egészségügyi kockázatokat rejt  magában - írta szerdán az Új Dunántúli Napló.
Megfelelő apparátus hiányában az ellenőrzés és szankcionálás a városokban kivitelezhetetlen, megoldás a mikrocsipes rendszer  teljes körű bevezetése lenne. Erre azonban az önkormányzatok nem  tudnak támogatást adni, s akadnak olyanok is, akik megtagadják, hogy  a fél rizsszem nagyságú szerkezetet beültessék a kutyájukba.
Bár Siklóson már működik a mikrocsipes rendszer, az 1800  nyilvántartott kutya fele így sincs beoltva. Az önkormányzat az  érintett gazdáknak szeptember végéig adott haladékot ennek  pótlására, ha kötelezettségeiknek a határidő lejártáig nem tesznek  eleget, akár 30 ezer forintos bírságra is számíthatnak.
Sok ebtartó azt gondolja, hogy a rókák immunizálásának  köszönhetően nincs is szükség a kutyák oltására, de tévednek. A  közelmúltban egy Siklós környékén lakó család minden tagját be  kellett oltani, miután fertőzött róka merészkedett be házuk udvarába és evett a kutyájuk táljából - olvasható a baranyai napilapban. (MTI)

Somogyi Hírlap: félmilliárd forintért perelnek a somogyi tűzoltók

 Csaknem félmilliárd forint, túlmunkáért járó elmaradt munkabért követelnek a  somogyi tűzoltók - írta szerdán a Somogyi Hírlap.
Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének kaposvári területi ügyvivője a megyei napilapnak  nyilatkozva elmondta: a megyében négy tűzoltóságon indították el a  pereket, mintegy 220 munkatárs érdekét képviselve, s úgy számolnak,  hogy személyenként 1,2 -1,5 millió forint és annak kamatai illetik  meg a tűzoltókat.
Az ügyvivő "komoly fegyverténynek" tartja a napokban  megszületett szombathelyi jogerős ítéletet, amely szerint a Vas  megyei kollégáik a kamatokkal együtt 180 millió forintra  számíthatnak.
Az ügyvivő szerint esetükben a jogi eljárás feltehetően még egy évig tart. (MTI)

Magyar Nemzet: nyomozás indult a kormányszóvivői portál ügyében

Nyomozás indult a kormányszóvivői portál ügyében - tudta meg a Magyar Nemzet.  A lap szerdai számában azt írja: a rendőrség már végzett a tanúk  meghallgatásával, és jelenleg a szakértői véleményre várnak.
A kormány által júniusban életre hívott Kormányszóvivő.hu internetes honlapra kifizetett pénzek miatt a Budapesti  Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya rendelt el nyomozást  ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntett elkövetésének  megalapozott gyanúja miatt.
A lap ezzel összefüggésben felidézi, hogy Gusztos Péter,  SZDSZ-es képviselő egy kérdésére hétfőn az országgyűlésben Kiss  Péter kancelláriaminiszter azt mondta: a hírportálra költött összeg  nemcsak annak létrehozását, hanem a honlaphoz kapcsolódó  számítógépes eszközök és programok árát is magába foglalta.

A miniszter tájékoztatása szerint az oldalt eddig hetvenezer  látogató kereste fel, akik átlagosan három percet töltöttek ott.
A lap emlékeztet arra, hogy a portál elindítása kétszázmillió forintba került.

Magyar Hírlap: új helyszínt keresnek az osztrák szemétégetőnek?

A Magyar Hírlap információi szerint szakértők bevonásával új, alternatív  helyszínjavaslatot dolgoz ki az ausztriai Heiligenkreuzba  (Rábakeresztúr) tervezett szemétégetőnek a magyar-osztrák  konzultatív csoport.
A lap szerdai számában azt írja: felcsillant a remény, hogy új helyszíne lehet az üzemnek.
A magyar fél azt szeretné, ha a szemétégető a határtól távolabb  épülne fel. Érvei szerint a beruházás társadalmi elfogadottsága  szinte a nullával egyenlő, és a hagyományos jó viszonynak sem tenne  jót, ha a határ közvetlen szomszédságában épülne fel az üzem.
A térségben három nemzeti park és több tucat turisztikai  létesítmény is található, ezeket hátrányosan érintené az égető.
Oláh Lajos, a környezetvédelmi tárca államtitkára úgy  fogalmazott: fontos, hogy megtalálják azt a kompromisszumot, amely  megfelel a szentgotthárdi ipari park energetikai igényeinek, és elfogadható a lakosságnak is. (MTI)

(MTI)