Nincs visszamenőleges hatálya, de az egészségügyi kapacitások elosztásáról új szabályozásra készteti a törvényhozást az Alkotmánybíróság keddi döntése. A szaktárca heteken belül elkészíti a pontosító javaslatokat.
Kórháztörvény: fél fordulat
Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a kórháztörvény egyes részeit, viszont elutasította a jogszabály egészét támadó indítványokat. A testület határozata a kapacitások elosztásának eljárásrendjét kifogásolta, amellyel az egészségügyi miniszter túl széles jogkört kapott. Ezért megsemmisítették a törvény azon rendelkezéseit is, amelyek miniszteri rendeletre bízták annak meghatározását, hogy hol, milyen ellátóhelyek működjenek, s törölték a vonatkozó miniszteri rendeletet is. Az alkotmánybírák által kifogásolt "túl nagy" miniszteri jogkör lehetetlenné tette a bíróságok felülbírálati jogkörének gyakorlását is. A törvény nem adott támpontot, nem voltak objektív eljárási szabályok a bíróságok munkájához.
Az Alkotmánybíróság - amely az MDF és a Fidesz beadványa nyomán vizsgálta a kérdést - megállapította azt is, hogy a regionális egészségügyi tanácsok határozathozatali rendje sérti a jogállamiság elvét, a helyi önkormányzatok alapjogait.
- Az alkotmánybírák döntése visszamenő hatályú rendelkezést nem tartalmaz - magyarázta lapunknak a határozatot Sereg András, az AB szóvivője. A tárca közleményben is megerősítette: a 2006-os törvény alapján megkötött kórház-finanszírozási szerződések és kapacitási elosztások érvényesek.
- A szaktárca jogászai, amint áttanulmányozták a határozatot, előkészítik a pontosító szabályozásról szóló javaslatot - kommentálta a döntést a Népszabadságnak Pordán Endre, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára. Hozzátette: elvben, ha soha nem változna az ellátórendszer szerkezete, nem jelentene jogalkotási kényszert az Alkotmánybíróság döntése. De a rendszer "állandó mozgásban" van, részben azért, mert az elkölthető források nem korlátlanok, másrészt egyetlen beteg sem maradhat ellátatlanul.
Mintegy 15 ezer - vagyis minden negyedik - kórházi ágyat szüntetett meg a 2006. évi, Molnár Lajos szabad demokrata egészségügyi miniszter nevével fémjelzett kórháztörvény. A törvény eredeti szándéka szerint az új szerkezetről helyben, a régiókban kellett volna megállapodni, a Regionális Egészségügyi Tanácsokban, ám ezt a döntést sehol sem vállalták. Ugyanakkor a jogszabály előírta, hogy ha a megegyezés nem jönne létre, a miniszter rendelet útján maga dönthet a kapacitások elosztásáról. A miniszteri döntés legnagyobb vesztesei az orvosi egyetemek lettek: több ezer ágytól kellett elbúcsúzniuk. Az átalakításokat országszerte tüntetések, politikai tiltakozások kísérték. A konfliktusok zöme a Dél-Dunántúlon és a közép-magyarországi régióban alakult ki. Az ellenzéki önkormányzatok közül 27 bíróság előtt is megtámadta a miniszteri határozatot.
Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa az AB határozatát kommentálva azt mondta: a legfontosabb, hogy az AB megsemmisítette a fekvőbeteg-kapacitások elosztására vonatkozó passzusokat, illetve, hogy az ítélet szerint a kapacitások elosztása és a struktúra szabályozása sérti az egyenlő hozzáférés elvét. A politikus azt is fontosnak tartja, hogy az AB kimondta: az egészségügyi ellátás kapacitásait csak népegészségügyi adatok alapján lehet szabályozni. Csáky András, az MDF egészségpolitikusa is azon a véleményen volt, hogy a határozat kihirdetésével az AB visszaigazolta pártja álláspontját: a szabályozás több ponton sérti az egészségügyi ellátás biztonságát.