A Budapest Airportnál aggodalommal figyelik a Malév helyzetét - tudta meg a Népszabadság. A ferihegyi reptér számára kulcskérdés, hogyan vészeli át a cég a mostani "vészterhes időket", hiszen forgalmuk jelentős része származik a légitársaság járataiból. A Malévban érdekelt Borisz Abramovics orosz befektető légiszövetsége, az AirUnion voltaképp tönkrement, Abramovics és fivére elvesztette többségét. Igaz: a cég nem szűnik meg, vagyona megvan (a készpénze fogyott el). Az állami Rosztyehnologii garanciát vállalt az AirUnionban részt vevő öt légitársaság (KrasAir, Domogyedovszkije Avialinyii, Szamara, Omszkavia, Szibaviatransz) 800 millió dolláros tartozásának rendezésére. A cég ezek után pedig összeolvad a moszkvai városvezetés irányítása alatt álló Atlant-Szojuzzal és további öt légitársasággal - ezzel a legnagyobb orosz légitársaság jöhet létre. Jelenleg az AirUnion folyamatban lévő ügyeinek rendezésére felállított operatív stábban Abramovicsék nincsenek benne. Az új légitársaságban sem fogják képviseltetni magukat, és valószínűleg nem lesz benne érdemi érdekeltségük sem.

Mindez azonban - állítják az AirUnionnál - nincs hatással a Malévra. A magyar légitáraság ugyanúgy deficittel küzd, mint tulajdonosának orosz érdekeltségei - múlt évi üzemi vesztesége megközelítette a 15 milliárd forintot (a mérleg szerinti eredmény 700 millió forintos pluszt mutat, de csak az egyszeri tételeknek köszönhetően) -, a könyvvizsgáló korábban tőkepótlást tartott szükségesnek. A BA Zrt. februárban zálogjogot jegyezhetett be a légitársaság leányvállalatára, az Aeroplex Kft.-re, a Malév már akkor is tetemesre rúgó tartozásai fejében - információnk szerint a cég menetrend szerint fizeti a részleteket. A Malév számára - hangsúlyozzák a cég környezetében - a tulajdonosok a vételáron felül vállalt ötvenmillió eurós fejlesztéshez szükséges pénz jó részét is előteremtették: az orosz Külkereskedelmi Bank (VTB) 30 millió eurós hitelt biztosított a hónap elején.

A Malév dolgozói azonban nem igazán fogadják el az új tulajdonos terveit - az AirBridge (amely 2007 tavaszán vette át a céget, és amelynek 49 százalékos tulajdonosa Borisz Abramovics) augusztusban jelentett be 25 százalékos létszámleépítést, a tengerentúli járatok eltörlése és a géppark átváltása mellett. A 300 Malév-pilótából hétfőn száz kapta meg a felmondólevelét. A Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (Hunalpa) a vezetés szakértelmét is kétségbe vonja ezzel kapcsolatos közleményében. Szerintük a döntés nem volt megalapozott, és bírálják a hosszú távú járatok eltörlését is. Ám a Hunalpa arról is ír, hogy tőkeerős befektetőre volna szüksége a cégnek, hiszen az "nem hitelekből finanszírozná a magyar légitársaságot". A szervezet úgy tudja: egy meg nem nevezett közel-keleti légitársaság érdeklődik is a Malév iránt.

A magyar kormány is figyel a légitársaságra: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a privatizációs szerződés betartását (az ígért fejlesztéseket) ellenőrzi. A kormányszóvivő pedig azt mondta: a Malév ügye az orosz-magyar kormányközi vegyes bizottság gazdasági szekciójában szóba kerülhet.

Oleg Pantyelejev, az Aviaport elemzőcég vezetője moszkvai tudósítónknak ugyanakkor kizárta, hogy a Malév is tulajdonosváltáson essen át. (Az AirBridge nem adhatja tovább a céget, ám a tulajdonos részvényei gazdát cserélhetnek a magyar állam engedélye nélkül is). Pantyelejev szerint elhangzottak ugyan olyan javaslatok, hogy ki kellene vizsgálni az Abramovics fivérek tevékenységét, jelenleg azonban semmilyen eljárás nem folyik egyikükkel szemben sem. A szakember ugyanakkor hozzátette: szigorúan elméleti alapon elképzelhető lenne, hogy egy ilyen nyomozás után, amennyiben a bíróság felelősnek nyilvánítaná a két vezetőt a kialakult helyzetért és jóvátételre kötelezné őket, akkor ehhez egyéb érdekeltségeik - így a Malév tulajdonlását biztosító Airbridge Zrt. is - felhasználhatók lennének. - Az azonban kevéssé valószínű, hogy a gyakorlatban is "elvegyék" Abramovicséktól a Malévot - mondta Pantyelejev.