Sok meglepetést okozhat az új tulajdonosoknak egy ismeretlen kert. Legyen szó akár új társas, egyedi családi házról, vagy használt ingatlan megvételéről. Sokak számára a kert többletvonzerőt jelent, ezért is üt ki ballul, ha a kerttel bajok vannak. Másoknak ez csak a panoráma arasznyi zöld csíkja, amit hajnalonta az automata öntöz, kertész nyír, műtrágyáz.

A már mások által lakott ház melletti régebbi kerttel egyszerűbb a helyzet, ugyanis még a nem hozzáértő is nagyjából felmérheti, mit várhat. Folytatja, amit az előző tulajdonos megkezdett, vagy részben, illetve teljesen új kertet épít. Az új házak kivitelezői, ahogy a lakás egyes részeiről, a beépítésekről, úgy kert berendezéséről is szoktak a leendő tulajdonossal egyeztetni. Ez a szerencsésebb eset, ugyanis ilyenkor a kert tervezésébe, kivitelezésébe beleszólhat az ügyfél. Ha nem, akkor a házhoz, házrészhez tartozó kert, vagy kerti kilépő olyan, amilyennek a tervező "megálmodta", vagy ahogy sikerült a gyepet elvetni, a fákat, cserjéket elültetni. Ha szerencsénk van, akkor ezt legalább profi tervezte és végezte el. Ha nem, akkor például az építési vállalkozó, aki semmivel sem ért többet a kerthez, mint mi, és csak az számít neki, hogy az eladáskor pofásan nézzen ki a telek. Ha még építés előtt módunk van egyeztetni a kertről, akkor időben szóljunk, mit ne irtsanak ki a kertből. Különösen a fákat igyekezzünk óvni, mert az építők szívbaj nélkül a láncfűrész után nyúlnak, ha kicsit is útban van egy fa, nekünk viszont évekbe, évtizedekbe is telhet, mire újra ekkora fánk lesz. Addig ülhetünk a tujáink között a tűző napon.

A legtöbb új építésű ház melletti kertről elsőként azt kell megtudni, hogy a talaj előkészítését, a növények telepítését, a műszaki tárgyak építését ki végezte. Ha szakosodott kertészek, akkor kisebb a hibás kivitelezés és ezzel együtt a reklamáció esélye, ugyanis ők pontosan tudják, hogy milyen garanciális kötelezettségeik vannak, ezért inkább egyszer, de jól végzik el a munkát. A legtöbb bajt azzal okozzák, ha nem profi kertészeket alkalmaznak, ha nem megfelelő a gyep talajának előkészítése, nem a kert használatának megfelelő fűmagot vetnek, rosszul kezelik, raktározzák az évelő növényeket, s nem mindig megfelelő módon készítik a kiülőket, játszó eszközöket, vízi kerteket, öntözőberendezéseket.

Fontos tudni, hogy a növényekre eredési, műszaki, épített dolgokra, egyéves teljes körű garancia jár. Az olyan egyedileg azonosítható műszaki berendezésekre, mint a telepített öntöző, medence, tó, "telefa" többéves garancia jár, ennek azonban feltétele, hogy a gyártó előírásai szerint történjen a beépítés, és értelemszerűen így is használják.

A bajok, hiányosságok nem az első hetekben derülnek ki, különösen, ha késő ősszel költöznek az új lakásba. Éppen ezért fontos a lakás átvételekor tisztázni a kerttel kapcsolatok garanciális feltételeket. A kert tulajdonosának fel kell ismerni a hibás kivitelezésre utaló tüneteket, s ekkor a helyszínen dönthet arról: a bizonytalan végkimenetelű reklamálásba kezd, avagy maga lesz úrrá a bajon. Nem egyszerű például eldönteni, hogy a telepítés után fél évvel mi történt a foltosodó gyeppel, avagy kinek a hibája, hogy a minden harmadik növény kiszárad a sövényben, és még sorolhatnánk a végtelenségig a vitára alkalmat adó eseteket. Egy ásó segítségével egy perc alatt megállapítható, hogy a gyepet az építés közben halmozódó, szétterített sittre, hulladékra (esetleg az azon elplanírozott vékonyka termőföldrétegre) vetették, vagy nem lesz vele évekig baj. Nem árt, ha a leendő kertünk néhány pontján mi magunk győződünk meg arról, meddig tudjuk lenyomni az asót a földbe.

Az biztos, hogy a jó gyepnek legalább 25-30 centiméter vastag termőtalajra van szüksége, s még az ilyen esetben sem mindegy, hogy a "hozott" föld alatt vannak-e meszes, cementes foltok. Ha közelebb hajolnak a fűcsomókhoz, láthatják, hogy középről apró, vékony, világoszöld szálak tömege. De csomó és csomó között a laikus számára is felfedezhető a különbség. A talaj is okozhat kopasz foltokat, de az is, ha nem megfelelő fűmagkeveréket használtak, és az ilyen egyébként ősszel szépen mutató gyepet a következő nyáron nem jól öntözik. Még a megfelelő talaj-előkészítés esetén is előfordulhat, hogy a szárazságot roszszabbul tűrő fajok is kerültek a gyepbe. Ezek víz nélkül, a száraz forróságban kipusztulnak.

Az előre elkészített kertekbe előszeretettel ültetnek különböző tűlevelűeket, tujákat. Ezekről jó tudni, hogy a csak néhány napja földbe került növény, még ha valami baja is van, csak hetek múlva mutatja a száradás tüneteit. Egy óvatos mozdulattal, meg kell markolni és meghúzni a fiatal növényt. Nem lenne szabad könnyen kijönnie a földből. Az évelő és fás szárú növények, a telepítést követő tavaszi kihajtás után néhány héttel már megmutatják hibáikat. Ha egyöntetű, egészséges sövényállományból rögtön kiszárad néhány cserje vagy fa, akkor lehet reklamálni. Valószínűleg ilyenkor a kertészvállalkozó sem reklamál, hozza az újat, s néhány perc alatt elvégzi a cserét. Ha viszont tavasszal kihajt a sövény, s csak a nyár végére szárad el, akkor valószínűleg az hibáztatható, aki a fiatal növényeket nem öntözte. A növényeket, gyepet táplálni, öntözni kell, s ez a tulajdonos kötelessége, akár maga, akár vállalkozóval végezteti.

Az is biztos, hogy a most még apró fás szárú növények körül később kipusztul, vékonyodik a gyep. Az árnyékos helyekre pedig érdemes árnyék (shadow) fűmagot vetni.

Különösen az olyan új telepítésű gyepeknél, amelyek alá nagy mennyiségű bizonytalan eredetű talajt hoztak, fordul elő, hogy megjelennek a gombák. Ez baj. A gyep rendszeres lakói a gombák. A nagyobbakkal, kalaposakkal, ha a füvet nem színezik el, elbír a fűnyíró. Ha viszont rendszeresen viszszatérnek, és környezetükben elhal a fű, akkor ásónyomnyi mélyen ki kell cserélni a talajt. A gombafonalak sűrű szövedéke ugyanis blokkolja a füvek gyökereit. Vannak esetek, amikor kiírhatatlan a gomba, ekkor jobb földet cseréltetni a kivitelezővel.