Szilvásy szerint létezik egy árnyék-titkosszolgálat
A titokminiszter elmondta: a polipszerűen működő hálózat képes volt beépülni különböző szervezetekbe, ahonnan magán-, üzleti és állami titkokat tudott megszerezni. Példaként e-maileket, banktitkokat, telefonos híváslistákat, adóhivatali és rendőrségi információkat említett.
Véleménye szerint nemzetbiztonsági szempontból minden korábbinál súlyosabb az ügy jelentősége.
Arra a kérdésre, hogy a két fideszes extitokminiszter, Demeter Ervin és Kövér László tudhatta-e, hogy az általuk kért információk megszerzése törvénytelen eszközökkel hajtható végre, Szilvásy György azt válaszolta, nem tudja ilyesmivel vádolni őket, de ha ő fogalmazott volna meg hasonló kérést egy cég felé, ő ezt tudta volna. Hozzátette: természetesen soha nem jutott volna eszébe, hogy az ilyen kérdéseket ne a nemzetbiztonsági bizottságban tegye fel, vagy ne az érintett minisztert kérdezze.
Szilvásy György kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az ügy összes részletét nem ismeri, de a felderítés szakaszában volt arra utaló jel, hogy a hálózat Bajnai Gordont, a jelenlegi nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert is "tanulmányozta".
Mint kifejtette: a nemzetbiztonsági bizottság azt kérte tőle, hogy mutassa be a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az általa elmondottakat. Demeter Ervin felvetésére - miszerint engedélyt ad arra, hogy nyilvánosságra hozzák azokat a hangfelvételeket, amelyen ő szerepel - Szilvásy György úgy reagált: erről azután lehet dönteni, miután bemutatta az üggyel kapcsolatos bizonyítékokat a nemzetbiztonsági bizottságnak.
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter visszautasította a fideszes politikus azon állítását, hogy őt azonnal figyelmeztetni kellett volna, ha a nemzetbiztonság látóterébe került.
Szilvásy György közölte: a nemzetbiztonsági törvény szerint ezt akkor kell megtenni, ha egy képviselővel szemben vagy ellene titkos információgyűjtést folytatnak. Ebben az ügyben nem képviselőt figyeltek meg, ilyenkor nincs ilyen törvényi kötelezettség - hangoztatta a miniszter.
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. A frakciószövetség akkor hagyta el a bizottságot, amikor a testület döntése ellenére Laborc Sándort kinevezték az NBH élére.
Laborcot és Kellert is megfigyelték
Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója és Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára, szocialista országgyűlési képviselő neve is felmerült a megfigyelési ügy célszemélyei között; erről Szilvásy beszélt a Magyar Televízió Az Este című műsorában.
"Politikusi körből is kerültek ki olyan személyek, akikről környezettanulmányt készítettek" - mondta a feljelentés bizonyítékaként szolgáló lehallgatásokra hivatkozva a miniszter, aki kérdésre válaszolva megerősítette, ez nem történt feltétlenül illegális eszközökkel.
Az általa polipszerűnek nevezett hálózat tagjai a számukra fontosak közül "szinte minden lényeges szervezethez beépültek" - mondta, az NBH-t, a rendőrséget, valamint a vám- és pénzügyőrséget külön is megemlítve; "sikerült kivinni adatokat", de e tevékenység folytatásának már elejét tudta venni a kormány és az NBH - tette hozzá.
Szilvási elmondta, azért most adott tájékoztatást a parlament szakbizottságának az ügyben, mert korábban nem volt erre alkalma, bizonyítékként pedig a rendelkezésre álló hangfelvételek egy részét fogja a testületnek bemutatni.
Arról, hogy hány személlyel, szervezettel szemben folyt adatgyűjtés, a miniszter nem nyilatkozott, de a szereplők számáról elmondta, "a tízes nagyságrendnek biztos, hogy ki kell jönnie". Demeter Ervin: Szilvásy szappanoperája a Fidesz ellen
Demeter Ervin úgy fogalmazott: "Szilvásy György producer szappanoperájának" eddig csak egyes részleteit láthattuk, azt is csak kiszivárogtatva, "kalózkiadásban", most azonban - utalt a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésére - kezdődik a "házi bemutató", zárt ajtók mögött. Szerinte ennek a szappanoperának az a lényege, hogy a Fidesz kerüljön a célkeresztbe, a zárt ülés pedig lehetőséget ad az utána nyilatkozó Szilvásy Györgynek a csúsztatásokra, hamis sejtetésekre.
Kérdésre válaszolva Demeter Ervin elismerte, hogy a korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgató-helyettesként dolgozó Horváth Józseffel, az UD Zrt. vezetőjével körülbelül három-négy hónaponként előfordul, hogy telefonon és személyesen is beszél. A fideszes politikus szerint ilyenkor természetesen szóba kerül, hogyan működött akkor az NBH és hogyan működik most, szóba kerülnek szakmai kérdések, de szerinte ebben semmi kivetnivaló nincs két olyan ember között, aki ezen a területen dolgozott.
Annak kell bizonyítani, hogy ez nem rendjén való dolog, aki rágalmakat fogalmaz meg - fogalmazott Demeter Ervin.
Arra a felvetésre, hogy az UD Zrt.-vel kapcsolatban nyolc hónapja nyomoz az NBH, így valószínűleg a cég vezetőinek telefonjait is lehallgatták, a fideszes képviselő azt mondta, a maga részéről hozzájárul minden telefonbeszélgetés teljes és vágatlan közléséhez, amit az UD Zrt. bármelyik tagjával vagy vezetőjével folytatott. Szerinte nem lehet olyan felvétel, ami számára kellemetlen lehet.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvényi szabályozás szerint a titkosszolgálatoknak figyelmeztetnie kell az országgyűlési képviselőket, ha olyan személlyel érintkeznek, akit megfigyelnek, mert azt feltételezik, hogy az törvénytelenséget követ el. Hozzátette: elemi dolog, hogy erre figyelmezetnek "és azt mondják, képviselő úr, vigyázzon, önt bűnözők akarják megkörnyékezni". Szerinte ez számos esetben előfordult már az Orbán-kormány idején, most viszont nem így történik, hanem "törvénytelen módon, titkosszolgálati módszerekkel gyűjtenek információt országgyűlési képviselőkről".
Demeter Ervin durva lépésnek nevezte, hogy a kormány ehhez a "rendkívül piszkos játszmához" a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felhasználja, így joggal vetődik fel a hivatali hatalommal való visszaélés, ami miatt a múlt héten a Fidesz az ügyészséghez fordult.
"Politikai banditizmus, amit Szilvásy Györgyék tesznek" - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki szerint nem maradhat következmények nélkül, ha a törvényeket súlyosan megsértik.
Mint elhangzott, a Fidesz nem kíván részt venni a ebben a "színjátékban", ezért a továbbiakban sem vesz részt a nemzetbiztonsági bizottság munkájában. A Fidesz akkor hagyta el a bizottságot, amikor a testület döntése ellenére Laborc Sándort kinevezték az NBH élére.
A fideszes képviselő szerint egyre erősödik a gyanú, hogy a titkosszolgálatok részt vesznek a politikai események alakításában, holott a titkosszolgálatokat távol kell tartani a politikai küzdelmektől, mert egyébként könnyen a "politikai banditizmus" területén találják magukat. Az MDF-re utalva megemlítette, hogy a titkosszolgálatok a demokráciában elfogadhatatlan módon nyíltan beavatkoznak az egyik ellenzéki párt elnöki küzdelmébe.
(forrás: MTI)
