"A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről" címmel tegnap megjelent a nemes egyszerűséggel csak Robin Hood adóról szóló kormányjavaslat. Az eddig homályos részletek kapcsán, például hogy mely cégekre is vonatkozna a plusz 8 százalékos nyereségadó (amit itt jövedelemadónak hívnak), az anyag olvastán tisztul a kép. Veres János pénzügyminiszter az érintettek körét a tervezet megjelenése előtt az "energiacégekben", tegnap pedig olyan "energiatermelőkben" jelölte meg, amelyek árbevételének több mint a fele "energiaelőállításból" származik. A tervezet nyomtatásban megjelent szövege ennek némileg ellentmond. Az érintettek körét részint a Magyarországon szénhidrogént bányászó, ebből terméket előállító, illetve azt nagy- és kiskereskedelmi módon értékesítő társaságokban határozza meg. E három tétel lefedi a Mol szinte teljes tevékenységét. Ugyanakkor olajat és gázt kisebb cégek is felszínre hoznak, a kiskereskedelemmel - például benzinkutak üzemeltetésével - pedig ezernyi kisebb-nagyobb vállalkozás foglalkozik. Utóbbiak eddig bizonyára nem érezték magukat energiatermelőknek.

Ezen kívül - ötletes megfogalmazással - azoknak a hazai társaságoknak is fizetniük kell majd a 8 százalékos különadót, amelyek bármiféle, a Magyar Energia Hivataltól (MEH) származó engedéllyel rendelkeznek. Ez alól viszont számos cégtípust kivételként neveznek meg. A felsoroltak között az a szembetűnő hasonlóság, hogy tarifáikat ilyen-olyan módon, de az állam határozza meg, avagy tartja erős kontroll alatt. Ez azt jelenti, hogy valamennyi, a kivételek listáján kívül rekedt, vagyis bizonyos tekintetben versenypiacon szereplő energiacéget is sújtaná a többletadó. Ilyenek elsősorban az erőművek (a pénzügyminiszter korábban a Paksi Atomerőművet az adó alól kivont cégként említette meg, ám a tervezet erről nem szól), az áramnagykereskedelmet végző Magyar Villamos Művek, illetve az árampiacon működő, nem a lakosságot kiszolgáló úgynevezett versenypiaci kereskedők.

A tervezetben nem találtuk nyomát annak a kitételnek, hogy az adóalanyoknál az energetikai tevékenység az árbevétel több mint 50 százalékát kellene hogy kitegye.

A tervezet szerint azonban a cégken belül a hatósági áras tevékenység mentesül a pluszadó alól (ha más energetikai tevékenység is van, akkor viszont az nem). Az 50 millió forint alatti árbevételű cégeket is kivonják az adókötelezettek köréből. A kisebb ellentmondások kapcsán tegnap a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát nem tudtuk elérni.

Az iparág tegnap lapunk által megkérdezett szereplői a tervet úgy véleményezték: a legnagyobb logikátlanságok valóban kikerültek belőle. A hatósági áras cégekre ugyanis végül nem vetették ki a pluszadót. Arra azonban továbbra is felhívták a figyelmet, hogy a tervezet kommentálása elől elzárkózó Mol olaj- és gázkitermelési ága kivételével a kereskedelmi lánc további szereplőinek inkább beszerzési költségnövekedést, vagyis haszoncsökkenést hoz a Robin Hood adó elvi alapját jelentő magas olajár, semmint profitnövekedést. Az új adót az úgymond "versenypiaci" energiacégek előbb-utóbb beépítik a tarifákba - biztosítottak.

A tegnap megjelent tervezet szerint a kormány egyéb jogszabályban részletezi majd, az így várt 30 milliárd forintból miképpen kívánja támogatni a lakossági távhőfogyasztókat. A 3. fejezetben viszont, mintegy mellékesen, a kormány kísérletet tesz a távhőárak erősebb központi ellenőrzésére. Úgy fogalmaznak: "az árképzés átláthatósága érdekében" mostantól a távhőcégek árváltoztatási javaslatát be kellene nyújtani a MEH-nek. A szervezet megvizsgálja majd, hogy a cég valóban a lehető leghatékonyabban működik-e, és jogos-e az új tarifa. Bár az önkormányzatok ármegállapítási joga továbbra is megmarad, ha a MEH elégedetlen az új tarifával, "keresetet" nyújthat be ellene.

Régóta feszülő kérdést igyekszik a kormány ezúton megoldani. A MEH mind ez idáig kontrollt gyakorolt az áram- és gázárak felett, de az, hogy a távhőár-megállapítás joga nem a központ, hanem a helyi önkormányzatok kezében van, erősít egyfajta demokratikus értékrendet. Ám, mivel az inflációt évek óta szinte a távhőárak húzzák leginkább felfelé, rendre felmerül a gyanú, hogy az önkormányzatok a távhőcégek vezetőivel megegyezve nem nagyon igyekeznek a helyi monopolszolgáltatók árait lenyomni.

A kormány indoklása szerint továbbra is kérdéses a távhőszolgáltatási díjak megalapozottsága, ami "növekvő elégedetlenség forrása". A különböző távhőszolgáltatók díjainak összehasonlítása nehézkes, időigényes, az előírt adatközlés nem alkalmas a távhőcég hatékonyságának megítélésére, a szolgáltatók egy része nem tesz eleget maradéktalanul közzétételi kötelezettségeinek, az önkormányzatok az ármegállapítás során sokszor nem veszik figyelembe az érdekképviseletek és az energiaügyi miniszter véleményét, illetve - lényegében - az egész árképzési rendszer kívülről átláthatatlan.

Garbai László, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke ezzel a megfogalmazással nem ért egyet, azt inszinuációnak tartja. Úgy véli, a távhőcégek nem követnek el törvénytelenséget, de ha a szabályozó másképp vélekedik, szerezzen érvényt a meglévő, módosításra nem szoruló törvényeknek. Úgy vélte, a távhőszolgáltatók minimális nyereséggel működnek, rendkívüli hatékonyságjavításokat hajtottak végre, és "szinte hihetetlen", hogy van pénzük a szükséges felújításokra. Úgy vélte, a nagy nyereség nem a szolgáltatóknál, hanem a "kapcsoltan", vagyis gázból áramot és hőt előállító termelőknél keletkezik. Az elnök nem lát problémát az önkormányzati ármegállapításban sem. Hozzátette: mivel a MEH-ben a közel száz tarifa ellenőrzésére nincs meg a szükséges apparátus, így ez a jog a jövőben is bizonyára formális marad.

Hónig Péter, a "kapcsoltan" termelő, francia hátterű Budapesti Erőmű vezérigazgató-helyettese kérdésünkre úgy fogalmazott: ha a parlament elfogadná a tervezetet, akkor az növelné a költségeiket. Reméli, hogy az végül nem lép hatályba. Hozzátette: hatékonyságukat a már eddig végrehajtott fejlesztések után nem tudják tovább növelni. Megítélése szerint a távhőfogyasztókat az erőművek által lakossági távhőtermelésre vett gáz tarifájának csökkentésével lehetne támogatni. Az a 12 százalék, amennyivel most olcsóbban veszik a gáz köbméterét a lakosságéhoz képest, nem elég két cég - a Budapesti Erőmű, illetve a Főtáv - költségeinek fedezéséhez - érvelt. Emlékeztetett, hogy október 1-jétől újból nagyobb mértékű gázáremeléssel szembesülhetnek a nagyfogyasztók - így a végül is a távhővel fűtő lakosokat ellátó erőmű -, mint a közvetlenül gázt vásárló lakosság.