A munkaerőpiachoz alkalmazkodó szakképzési reformot dolgozott ki a győri önkormányzat. Ennek keretében tizennéggyel csökkentik a gimnáziumi osztályok számát, de növelik a szakiskolaiakét . A hiányszakmákat tanulók jelentős ösztöndíjat kapnak.
Csak a legjobbak mehetnek gimnáziumba
A Nyugat-Dunántúlon a gazdasági fejlődést akadályozza, hogy a hazai kis- és középvállalkozások, valamint az itt letelepedett világcégek nem találnak munkatársakat a hiányszakmákban. A győri multinacionális vállalatok általában negyven-ötven kilométeres vonzáskörzetből ingyen buszoztatják naponta a dolgozóikat, a komáromi ipari park cégei pedig részben szlovák munkaerőt alkalmaznak, illetve kelet-magyarországi munkavállalókat próbálnak különböző ajánlatokkal letelepíteni a vidéken. Eddig többnyire sikertelenül.
E közben a nyugat-dunántúli régióban élő szülők nagy része szakiskola helyett továbbra is gimnáziumba íratja be a gyerekét. A győri önkormányzat felmérte, hogy milyen képességű, a felvételin miként szereplő tanulók kerülnek a gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályokba. Az eredmény lesújtó.
Ottófi Rudolf alpolgármester szerint a szeptemberben kezdődött tanévben tömegével jutottak be gimnáziumba és szakközépiskolába a felvételin a kettest is éppen csak elérő diákok. A most kilencedikes 1793 tanuló közül nyolcvanan magyar irodalomból vagy matematikából 20 százaléknál is gyengébben teljesítettek, vagyis tulajdonképpen megbuktak a megmérettetésen. Csaknem háromszázan voltak olyanok, akik legalább az egyik felvételi tárgyól 30 százalék alatti eredményt értek csak el.
Az alpolgármester közölte: a város a szakképzés irányába tereli a diákokat. Terveik szerint jövőre tizennéggyel kevesebb gimnáziumi és szakközépiskolai osztály indulna Győrött. A város vezetése azt javasolja, hogy csak azokat a gyerekeket vegyék fel gimnáziumba, akik a felvételi dolgozatot 50 százaléknál jobb eredménnyel írják meg. A szakközépiskolába történő bejutáshoz 30 százalékot meghaladó teljesítményre lesz szükség. Már a hetedik osztályban megkezdik a pályaválasztás átfogóbb, az eddiginél alaposabb előkészítését, bizonyos szakmák népszerűsítését.
Borkai Zsolt polgármester érdeklődésünkre elmondta: Győr az iparűzési adó bevételéből ezentúl évente egymilliárd forintot forgat vissza a szakképzésre. A hiányszakmákat tanulók, valamint a szakképző iskolák 9. és 10. osztályába járó gyerekek akár havi 28 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak, ha jól tanulnak. A hiányszakmák listáját a regionális fejlesztési és képzési bizottság állítja össze.
A reformtervet a győri közgyűlésnek kell elfogadnia.
