- Moszkvának nem volt más választása, mint a függetlenség elismerése, miután a grúz hadsereg megindult Chinvali felé. Ha nem teszi, azzal az orosz társadalom, valamint a dél-oszét és abház lakosság támogatását vesztette volna el - mondta Szvanidze, aki szerint azonban nagy hiba volt, hogy a beavatkozó orosz hadsereg nem állt meg Dél-Oszétiában, hanem azon kívüli grúz területeket foglalt el. - Enélkül a Nyugat szemében Oroszország a nemzetközi jogi kereteken belül maradt volna és nagyobb eséllyel számíthatott volna Mihail Szaakasvili bukására - vélte az újságíró, aki szerint a grúz elnök augusztus 8-án megindított katonai akciója igazolhatatlan. Függetlenül attól, hogy Oroszország az elmúlt 17 évben békefenntartói szerepe ellenére inkább a két terület elszakításáért, mint a kompromisszumos rendezéséért tett. - A feszültségért így Moszkva is okolható, de az ötnapos háború Szaakasvili lelkiismeretét terheli - jelentette ki, megjegyezve, hogy Abházia és Dél-Oszétia vezetése szintén aktívan hozzájárult a konfliktus fenntartásához, ahogyan a Szaakasvilit támogató Egyesült Államok is. - Azonban a grúz hadsereg támadásához hasonlóan elfogadhatatlan az is, hogy a konfliktus a grúz lakosság dél-oszétiai kiűzésével zárult. A legnagyobb kérdés így most ezeknek a menekülteknek a helyzete - vélte Szvanidze.

A legaggasztóbb következménye a konfliktusnak azonban belpolitikai, állítja az újságíró. - Érezhetően nőtt a nyomás az Oroszországban élő több százezer grúzra, még akkor is, ha Medvegyev és Putyin többször elmondta, hogy Oroszország nem a grúz népet, hanem a jelenlegi grúz vezetést okolja a konfliktusért.

- Ezek a megszólalások fontosak, hiszen a cáratyuska hagyományaiban élő orosz társadalom számára lényeges, hogy mit szól az ország első, vagyis a mostani furcsa hatalmi konstrukcióban az ország "két első embere", de kevés ahhoz, hogy ne erősödjön a grúz konfliktus kapcsán az általános idegenellenesség Oroszországban - mondta az újságíró. A radikális xenofóbia mellett a másik probléma, hogy a grúz ügy következtében Oroszország kapcsolata látványosan megromlott a Nyugattal is. Ez ugyanis együtt jár a demokratikus értékek ösztönös elutasításával. - Sajnos a nemzeti öntudat megerősödése Oroszországban elválaszthatatlan a birodalmi reflexektől. A magára találó társadalom ismét a Nyugattal szemben határozza meg magát, elutasítva így az onnan érkező értékeket, az egyéni jogok, a szólásszabadság, a demokrácia tiszteletét.

- Ez nem is meglepő, hiszen mindez a posztszovjet Oroszország gazdasági nehézségeivel, politikai káoszával, a birodalom elvesztése okozta megaláztatás érzésével párosult az orosz köztudatban - mondta Szvanidze, aki a Putyin által létrehozott tanácsadó jellegű Társadalmi Kamara tagja. - A szólásszabadság sem létező érték a társadalom számára, már csak azért sem, mert érdemben meg sem ismerhette, hiszen a legfontosabb szegmensből, a televíziókról hamar eltűntek a valódi politikai viták, nem jött létre önálló, valódi súllyal bíró sajtó - vélte a Echo Moszkvi orosz rádióadó után jelenleg az állami Rosszija csatornánál dolgozó újságíró, műsorvezető, aki szerint ebben a Nyugat is felelős. - Túl keményfejű volt Oroszországgal szemben, kölcsönösen nem értették meg egymást, pedig türelmesebb, megértőbb hozzáállással talán elkerülhető lett volna a kölcsönös bizalmatlanság újbóli felerősödése.

A kapcsolatok alakulása azonban nagyban függ a vezető politikusok személyes vonásaitól is.

- Medvegyevvel nyolcszor találkoztunk a könyv kapcsán, február és május között. Önálló, felnőtt embernek tűnik, aki hosszú távon aligha marad elnök létére Putyin árnyékában, hiába vannak jó viszonyban - Szvanidze szerint ezt a most kormányfői poszton lévő Putyin is tudja, így vélhetően "lágy átmenettel" szerzi meg a gyakorlati hatalmat Medvegyev, aki talán a vártnál gyorsabban is önállósul a grúziai konfliktus kapcsán.

- Kellemes beszélgetéseink voltak a barvihai állami dácsán, teáztunk, néha ő maga töltött. A háttérben a Deep Purple szólt, amit Medvegyev maga tett fel - emlékezett vissza Szvanidze a "Medvegyev" című könyv születésére. Nem volt tabutéma, mesélte, az elnök mindenre válaszolt és nem kérte előre a kérdéseket. Felszabadult volt és nem állt tőle távol a diákos humor sem. - Egy-két személyes kérdésnél elismerte, hogy nem szívesen válaszol, de sosem utasított vissza. Komolyan vette a könyvet, átnézte a kéziratot, de nem szólt bele a tartalmába.

Szvanidze szerint a nyílt gondolkodású, tudatos Medvegyev képes egyensúlyozni a saját nézetei és a társadalmi meggyőződés között, és ha kell, képes finoman a többséggel is szembe menni.

- Elvégre, bármilyen fontos is a demokrácia - mondta Szvanidze - a többségnek nincs mindig igaza. Különben még mindig laposnak hinnénk a Földet.