Nem érződik a főváros forgalmán az Autómentes nap

Nem érezhető a főváros forgalmában, hogy kevesebben ültek volna gépkocsiba az európai Autómentes nap alkalmából - a Klubrádió beszámolója szerint. - Az Autómentes napon éjfélig teljes hosszban lezárták az Andrássy utat. Este fél héttől biciklis felvonulás lesz Budapesten, a több tízezer biciklis miatt komoly torlódások várhatók.
Kürti Gábor főszervező a Klubrádió reggeli műsorában azt mondta: nem dugót akarnak előidézni, hanem ezúttal is az autómentes közlekedés előnyeire próbálják felhívni a figyelmet. (Klubrádió)

AZ MTI LAPSZEMLÉJE

"Turbómagyaroknak" nevezi a SME a budapesti randalírozókat

Budapest a hét végén ismét megmutatta, hogy olyan világváros, amely saját lakosságának és külföldi látogatóinak bőséggel kínálja "a kulturális és közösségi rendezvényekhez" kínálkozó színpadképet - írta a "Turbómagyarok" című hétfői kommentárjában a SME.

A szlovák liberális napilap ironikusra hangolt kommentárja szerint szombaton Budapesten több tüntetés közül is választhattak: tüntethettek a fajgyűlölet és a szélsőségesek ellen, vagy épp ellenkezőleg, csatlakozhattak a fajgyűlölő szélsőségesekhez. Az eszmei demonstrációk egészen jól összefértek a közvetlen szomszédságukban folyó utcai kulturális rendezvényekkel - írja a lap.

Mindössze egyetlen apró fennakadás volt, amikor az előttük elvonuló antiszemiták átvonulásának idejére a zsidó zenét játszó zenekar inkább megszakította a produkcióját - írja a szerző, megjegyezve, "saját tapasztalati alapján megerősítheti, hogy a magyar rendőrség által most használt könnygáz sokkal hatékonyabb volt, mint két évvel ezelőtt".

"A műsor legérdekesebb részét a szélsőségesek szónoklatai jelentették. Pontosabban a szónokok abbéli kétségbeesett igyekezete, hogy megmagyarázzák, miért is vannak a lánglelkű buzdítások ellenére egyre kevesebben, s miért iszkolnak el egyre sietősebben a rendőrök elől" - írja a szerző.(MTI)
A Krónika szerint Magyarországon nem a politikai nézetek, hanem kinyilvánításuk módjai radikalizálódnak

 
Magyarországon nem a politikai nézetek radikalizálódnak, hanem kinyilvánításuk, megfogalmazásuk módjai és körülményei, az egymást démonizáló politikai pólusok pedig rájátszanak erre - fejti ki hétfői vezércikkében az erdélyi Krónika.

A hétvégi budapesti zavargásokról írva Fall Sándor úgy fogalmaz: lassan megszokottá válik, hogy immár harmadik éve szeptember-október tájékán lángoló barikádokat, felborogatott szemeteskukákat és gépkocsikat, megvadult embereket, sisakos-pajzsos rohamrendőröket látni Budapest utcáin. A Magyar Televízió 2006-os ostromát még döbbenten figyelő tévénéző a zavargások harmadik évében már kívülről fújja a viharos ősz forgatókönyvét, és lemondó cinizmussal kommentálja a történteket - írja.

Pedig a budapesti utcákon minden ősszel tragédia történik, amelyet csak az emberi lélek önvédelmi mechanizmusai tompítanak előre látható, ciklikus történetté - állapítja meg a szerző, aki szerint Budapesten "minden ősszel világvége van". Minden évben atomjaira hullik valami nagyon mély és elementáris létszint, amire egy közösség, egy társadalom, egy kultúra épül - teszi hozzá.

"Valami nagyon feszíti a magyarországi társadalmat. Az utóbbi néhány évben barátságok, családi szálak, munkahelyi kapcsolatok mentek tönkre amiatt, hogy a felek nem voltak képesek összeegyeztetni az egész világnézetüket meghatározó politikai meggyőződéseiket" - olvasható a vezércikkben, melynek szerzője úgy véli: nem a politikai nézetekben állt be radikalizálódás, hanem az e nézetek kinyilvánításának, megfogalmazásának módjában és körülményeiben.

"Az egymással szemben álló, egymást démonizáló politikai pólusok pedig rájátszanak erre a tragikus mozzanatra, és kiutat nem hagyva belekényszerítik az embereket egy olyan léthelyzetbe, amelyben csak két, egymást kiegészítő emberi reakció képes hosszú távon megmaradni: az erőszak és a szorongás" - írja Fall Sándor a Krónikában. (MTI)
Népszava: tömegessé válhat az időskori szegénység

Néhány évtizeden belül tömegessé válhat az időskori szegénység, mert a jelenleg munkavállalói korúak közül sokan nem szerzik meg a nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időt - olvasható a szociális védelemről szóló nemzeti stratégia jelentésében, melyből a Népszava idéz hétfői számában.A becslések szerint 2030 körül mintegy félmillióan szorulhatnak ki a nyugdíjrendszerből, ez pedig megterheli majd a szociális ellátórendszert is.Jelenleg 100 aktív befizetéséből 76 nyugdíjat finanszíroznak, ez utóbbi 2030-ra 85-re, 2050-re pedig 103-ra emelkedik, ha a rendszeren addig nem változtatnak.A jelentés készítői arra figyelmeztetnek, hogy ez a helyzet vagy jelentős járulékemelést igényel, vagy folyamatosan növekvő hiányt indukál.A lap emlékeztet arra, hogy az elkerülhetetlen reform kidolgozását a kabinet a Nyugdíj és Időskor Kerekasztalra bízta; a részletes hatáselemzés az év végére várható.(MTI)

Világgazdaság: megtakarítás várható a táppénzkasszában

Az idén megtakarítás várható az egészségbiztosítási alap táppénzkasszájában, ennek oka egyebek mellett a szabályok szigorítása, a minimálbéren foglalkoztatottak széles köre és a táppénzes napok számának a csökkenése - mondta el a Világgazdaságnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője.

Bogdán Zsuzsanna tájékoztatása szerint a 106,8 milliárd forintos kasszából az év első nyolc hónapjában 65,4 milliárd forint fogyott el.

A takarékosságban szerepe van a keresőképességet ellenőrző 276 úgynevezett felülvéleményező orvosnak is, akik tavaly 74 ezer alkalommal vizsgálták meg, jogosan vannak-e otthon "táppénzen". A múlt évben megvizsgáltak 5,6 százalékát nyilvánították keresőképessé.

A főosztályvezető elmondta, vannak olyan ellenőrizhetetlen kórképek, mint például a derék-, vagy a fejfájás, amelyekkel a betegek elhúzhatják ugyan az ellátás idejét, ám a szabályok szigorítása miatt ez sem tarthat a végtelenségig.(MTI)

Kelet-Magyarország: letűnt kor megmaradt utcanevei Szabolcsban

 A letűnt, rendszerváltás előtti kor utcanevei több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen megmaradtak, Lenin, Vörös csillag, Vörös zászló, Vörös Hadsereg, vagy Felszabadulás elnevezésű út ma is mintegy húsz községben és városban megtalálható - írta hétfői számában a Kelet-Magyarország.

Az újság szerint a "megmosolyogtatónak számító" utcanevekhez praktikus okokból ragaszkodnak az ott lakók, a változtatás ugyanis tetemes költséggel és utánajárással jár. Címátírás a hivatalos iratokban ugyanis helyben már nincs, más településen lévő körzeti okmányirodát kell felkeresni, ráadásul akár kétszer is, mert van ahol előbb sorszám szükségeltetik az ügyintézés elindításához.

A szabolcsi napilap írásából az is kiderült, hogy az érintett települések önkormányzatai hiába próbálkoznak a névváltoztatással, a lakosság "régihez ragaszkodása" rendre meghiúsítja a cserét, a helyhatóságok pedig nem akarnak konfrontálódni.

Így aztán például Lenin nevű utca ma is van Mérken, Nagycserkeszen, Ömbölyön, Papon, Nyírmeggyesen és Pócspetriben.

Délmagyarország - Kongó állami épületek
Hét üresen álló, vagy üresedő félben levő megyei épület régóta húzódó ügyét vizsgálta meg a Délmagyarország hétfőn.

 

A napilap azt a kérdést tette fel, hogy ha megszorítások kellenek, miért nem magán spórol az államigazgatás? Mégpedig úgy, hogy pénzt csinál az ebek harmincadjára jutott ingatlanjaiból.

A Felsőváros egyetlen műemlék napsugaras háza 18 éve romjaiban vár a sorára a Csaba utcában. Eladni eddig nem lehetett, mert az 590 négyzetméteres ingatlan kezelői jogához ragaszkodott a mozgáskorlátozottak megyei egyesülete. Pénz híján, azonban a civilszervezet lemondott a jogáról, így mostanra már készítik elő az eladást.

A belvárosi Tóth Péter-palota szintén műemlék. Ez is 18 éve várja, hogy jobbra forduljon a sorsa. Fél éve a műemlék a "portfóliójára várt". Vagyis arra, hogy a két gazdája egyeztet: az 53 százalékban tulajdonos állam és a 47 százalékos belvárosi katolikus plébánia eldönti, eladja vagy bérbe adja. Míg nem határoznak, a közös lóra egyikük sem áldoz.

Üresen áll a tisztiorvosi szolgálat városi intézetének régi, Sólyom utcai épülete is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt. (MNV) úgy tudta, hogy ők a 4.101 négyzetméter gazdái, és hogy ez is a "portfóliójára vár".

A négy megyei, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz tartozó ingatlan egy csomagot képez. Az állat-egészségügyi állomás Bécsi körúti, 1.782 négyzetméteres irodaháza másfél éve félgőzzel üzemel. A hatóság 14 alkalmazottja egy szinten dolgozik. Vásárhelyen a Rárósi úti növényvédelmi szolgálat 27 köztisztviselője osztozik 4.039 négyzetméteren. Üresen kong az állatkórház Klauzál utcai 911 négyzetméteres épülete is. Négy éve épült a 402 négyzetméter alapterületű nagylaki növényvédelmi határállomás, az is üres tavaly január óta. (MTI)

Magyar Nemzet: lemondott a Magyar Gárda országos főkapitánya

Lemondott a Magyar Gárda országos főkapitánya - írta hétfőn a Magyar Nemzet.

Dósa István azért távozik, mert szerinte a Jobbik és annak vezetői elárulták a mozgalmat. A főkapitány azt mondta: most már tudja, hogy csak illúzió volt az, hogy Magyarországon van tisztességes politizálás - olvasható a lapban.

A pénz és a politikai hatalom megszerzésének lehetősége többet ér a Jobbik vezetőinek, mint a Magyar Gárda, ehhez viszont ő nem akar asszisztálni - nyilatkozta a lap szerint Dósa István a HírTv-nek, hozzátéve, kitart a gárda eredeti célkitűzései mellett, miszerint a mozgalom pártok és határok fölött álló civil szervezet, amely nem lehet a politika eszköze.

Dósa István csak a főkapitányi posztról mondott le, a Magyar Gárdából nem lépett ki - írta a Magyar Nemzet. (MTI)

Heves Megyei Hírlap: bírósághoz fordul a GVH döntése miatt a Crystal Institute

 

 Bíróságon támadja meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntését az egri Crystal Institute Kft. vezetője, azt követően, hogy a társaságra és további három cégére összesen 171 millió forintnyi, rekordösszegű bírságot rótt ki a GVH - olvasható a Heves Megyei Hírlap hétfői számában.

A GVH szerint a cégcsoport gyógyhatásúként jellemezte az általuk gyártott készítményeket, ám állításukat nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani - emlékeztetett a napilap.

Szabó László, a cégcsoport vezetője az újságnak elmondta: soha nem állították, hogy gyógyszert készítenek, csupán azt, hogy készítményeiknek egészségmegőrző, gyógyulást elősegítő hatásuk van.(MTI)

Magyar Nemzet: legalább 5,5-6 százalékos emelést kérnek a közszolgálatban dolgozók

Legalább 5,5-6 százalékos béremelést kérnek a közszolgálatban dolgozók jövőre - mondta a több mint hétszázezer munkavállalót képviselő szakszervezeti tömörülés alelnöke a Magyar Nemzetnek.Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma alelnöke emlékeztetett arra, hogy a sztrájkbizottság és a kormány közötti megállapodás értelmében jövőre legalább négy százalékkal kell emelni az illetményeket, továbbá kompenzálni kell az infláció miatti reálbércsökkenést is.A szakszervezeti vezető utalt arra is, hogy a kormány ígéretet tett arra: ha teljesül a konvergenciaprogram, akkor kétheti bérüknek megfelelő pluszjuttatást kapnak a közszolgák. Mivel a kabinet azt állítja, hogy teljesült a program, így a februári kifizetésnek nem lehet akadálya - fogalmazott Fehér József, aki egyben leszögezte azt is: a béremelés fedezetét nem lehet újabb elbocsátásokból finanszírozni.(MTI)
Magyar Nemzet: alapjáratra vált a gyulai és a veszprémi kórház

 A veszprémi Csolnoky Ferenc kórház után a gyulai Pándy Kálmán Kórház is azt jelezte, hogy a következő két hétben korlátozni kellene az ellátást, miután az intézménynek kiadott úgynevezett teljesítmény-volumenkorlát már elfogyott - írja a Magyar Nemzet hétfői számában.Kovács József főigazgató azt közölte, súlyponti intézményként a sürgősségi és az előjegyzett beavatkozásokat így is elvégzik. Megjegyezte azonban, hogy néhány betegnek hónapokig kell várnia a műtétre.A kórházak finanszírozásában tavaly júniusban vezették be a teljesítmény-volumenkorlátot; ennek lényege, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) intézményenként előre meghatározza, havonta hány, és milyen típusú beavatkozást finanszíroz.A gyulai kórház igazgatója szerint a gyógyszerek beszerzése sem könnyű feladat; az igénylés annyira bonyolult és hosszadalmas, hogy akad olyan daganatos beteg, aki három hónapja várja a gyógyszerét.Az OEP Székely Tamás szakminiszter döntése nyomán 3,9 milliárd forintot biztosított arra, hogy egyes intézmények növelhessék teljesítményüket, ám ebből a keretből nem minden kórház kapott. (MTI)

 

Magyar Hírlap: Ittzés János püspök szerint negatív megkülönböztetés éri az egyházi iskolákat
 Ittzés János evangélikus püspök szerint negatív megkülönböztetés éri az egyházi iskolákat, mert a kormány nem fenntartósemlegesen osztja az állami támogatásokat.

 

A Magyar Hírlapnak nyilatkozó püspök arra mutatott rá, hogy a 80 milliárd forintnyi uniós támogatásból mindössze öt felekezeti oktatási intézmény kapott, és ezek között sem volt evangélikus iskola.

Ittzés János szerint bár az Állami Számvevőszék kiemelkedően pozitívnak értékelte az egyházi fenntartású iskolák oktatási színvonalát, a finanszírozásban még az átlagot sem érik el.

A püspök szerint a történelmi egyházak és az állam kapcsolata a rendszerváltás óta talán még soha nem volt olyan feszült mint most, és az amúgy meglévő ellentétek is felerősödtek.

A rossz viszonyra utal szerinte az is, hogy nem körvonalazódik megállapodás az oktatási kiegészítő normatíva számításának módjáról, melyet kormányrendeletnek kell rögzítenie. (MTI)