A távfűtés drága megoldás: ugyanannak a lakásnak a fűtése egyedi gázcirkóval akár feleannyiból is kijön, mint így. Ráadásul, aki távfűtést használ, annak általában választási lehetősége sincs, hiszen az ilyen lakások túlnyomó többségében nem lehet mérni a fogyasztást, de leválni sem lehet a rendszerről. Hiába próbálna takarékoskodni az ember, nem tud.

Támogatást ma is lehet kérni az egyedi fűtésszabályozás és -mérés kialakításához, de ehhez önrész is kell. Ezen változtatna a kormány, és önrész nélkül - részben központi, részben önkormányzati támogatással - minden távfűtött otthon számára biztosítaná az átalakításhoz szükséges forrásokat.

A törvényjavaslat a kompenzációs rendszerről és annak forrásairól is rendelkezik. Ez utóbbi az úgynevezett Robin Hood adó, amit átmeneti jelleggel vezetne be a kormány, és amit az energetikai cégeknek kellene megfizetniük a banki különadó mintájára. A törvényjavaslat szerint az új adót két évre vezetnék be. 2010. december 31-én automatikusan megszűnne.

Az addig abból származó 30 milliárdos többletbevétel kiegészítené a gáz- és távfűtés-támogatásra rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. (Az idén 82 milliárd áll rendelkezésre, jövőre - a 30 milliárddal kiegészítve - az egyébként csökkenéssel tervezett keret már 96 milliárd forint lesz.)

A parlamentben a törvény megszavazásához egyszerű többség, vagyis a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A kormány arra számít, hogy ehhez a javaslathoz annak ellenére is meglesz a szükséges támogatás, hogy az ellenzéki pártok jelezték, nem szavazzák meg az energetikai cégek különadóját.

Mivel a kérdést hosszú távon rendező megoldást leghamarabb január 1-jétől lehet bevezetni - fedezete ugyanis adó -, a kabinet szerdán olyan kormányrendeletet tárgyal meg, amely már október közepétől, a fűtési szezon kezdetétől enyhíti a távfűtéses lakásokban élők gondját. Magyarországon a 645 ezer távfűtött háztartás csaknem fele most is kap támogatást. A kormány most a nagy áremelkedésekre tekintettel vegyes kompenzációt vezetne be, amelynek lényege, hogy mindenki kap támogatást, de a rászorultak többet. Az e célra rendelkezésre álló 3,3 milliárd forint egy része a meglévő támogatási rendszeren keresztül jut el a rászorulókhoz. Az összegből 2,1 milliárd forintot az eddig is támogatottak kapnak, 1,2 milliárd a fix összegű kompenzáció, amit 341 ezer háztartás között osztanak szét - lakásonként plusz 1150 forintot havonta - az év hátralévő részében.

A távfűtés támogatási rendszerének módosítása azt jelenti, hogy például egy átlagosnak tekinthető budapesti, 47 négyzetméteres lakás esetében a két legkisebb jövedelmű kategóriába tartozók kiadása 2,1, illetve 5,2 százalékkal csökken. Ott, ahol eddig nem volt támogatás, a 8,8 százalékos hődíjemelés - változatlan alapdíj mellett - "csak" 3,3 százalékkal terheli az embereket. Például a nyugdíjminimum kétszereséből élők most 19 156 ezer forintot fizetnek, a fűtési szezon kezdetétől várhatóan 18 153 forint lesz a számla. A nyugdíjminimum két és fél-háromszorosát keresők viszont a mostani 23 820 forint helyett 24231 forintot fizetnek majd.