Az ügyészség az MDF-elnök elleni lejárató akcióban nem lát bűncselekményt, miközben a kiszivárgott felvétel léte, és maga a nyilvánosságra kerülése is komoly aggályokat vet fel. A nemzetbiztonságiak megszüntették ugyan a lefoglalt anyagok államtitokká minősítését, de ez önmagában még nem teszi közölhetővé őket.
Már nem államtitok a lehallgatott hanganyag
Dávid Ibolya múlt pénteken a Legfőbb Ügyészségtől és a Nemzeti Nyomozó Irodától kért soron kívüli vizsgálatot, mert birtokába került egy hangfelvétel, amely szerint Almássy Kornél - a párt azóta visszalépett elnökjelöltje - érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. A Fővárosi Főügyészség azonban úgy foglalt állást, hogy a valamilyen módon lehallgatott és rögzített beszélgetés alapján legfeljebb a magántitok jogosulatlan megismerésének kísérletére lehet következtetni, ami nem bűncselekmény. Miután más jogsértést sem láttak, a nyomozást megtagadták.
Ügyészségi források kérdésünkre ismét megerősítették: a politikus elleni adatgyűjtés legfeljebb a kísérletig jutott, és ezt a Btk. alapján nem lehet szankcionálni. Az ügynek természetesen nincs vége - tették hozzá -, hiszen az adatgyűjtés miatt a rendőrség folytatja a nyomozást.
Adatvédelmi szakértők szerint viszont - bár nem az MDF elnök asszonyának sérelmére - valamilyen bűncselekmény már most bizonyosan megállapítható. Az ugyanis, hogy a telefonbeszélgetést rögzítették - feltéve, hogy a felvételt nem maguk az érintettek készítették -, önmagában a magántitok jogosulatlan megismerésének minősülhet. Ha pedig a beszélgetőtársak valamelyike vette volna fel az elhangzottakat, annak nyilvánosságra hozatala a rágalmazás gyanúját vetheti fel, hiszen alkalmas arra, hogy mások rossz hírét keltse.
Lényegesen súlyosabb törvénysértés történhetett, ha a felvétel az UD Zrt. vezetői elleni titkos nyomozás során keletkezett, és mégis nyilvánosságra került, ugyanis az így szerzett információk mindegyike államtitoknak minősül. A polgári titkosszolgálat illetékesei a hanganyag eredetéről nem hajlandók nyilatkozni, de azt leszögezték: amikor az ügyben feljelentést tettek, s a dokumentumokat átadták a rendőrségnek, törölték azok titkos minősítését is.
Ettől azonban ezek az információk még nem válnak nyilvános adattá, hiszen a dokumentumokat az új "titokgazdának" is át kell tekintenie. Ha indokolt, minősítenie kell. Így forrásaink szerint nehéz elképzelni, hogy a Dávid Ibolya elleni adatgyűjtésről szóló beszélgetés leiratát vagy hanganyagát közönséges adatként kezeljék. Más kérdés, hogy idáig egyetlen vélelmezett titokbirtokos sem kezdeményezett lépéseket a kiszivárogtatás miatt.
Legkevesebb a személyiségi jogok durva megsértését vélelmezi Kolláth György ügyvéd is. Ám szerinte nem csupán az érdekes, hogy mi hangzott el, hanem az is - ki rögzítette a beszélgetést, és miként került nyilvánosságra.
A rendőrségnek fel kell derítenie, történt-e bűncselekmény, ha igen, mi volt az, és ki követte el - jelentette ki az adatgyűjtésről az igazságügy-miniszter tegnap. "És ha ez megvan - sok jel utal arra, hogy történt bűncselekmény -, akkor az ügyészség közbejöttével bíróság elé kell állítani azokat, akik vagy államtitkot, vagy magántitkot sértettek, vagy más bűncselekményt követtek el" - fogalmazott Draskovics Tibor. Szerinte is elfogadhatatlan, hogy bárki politikai vagy más célokból mások magánéletében kutakodjék. Hangsúlyozta: ha valaki ilyet tesz, azzal szemben a jog eszközén túl politikai értelemben is fel kell lépni.
A három nagy mobilszolgáltatótól megkérdeztük, folyik-e vizsgálat náluk azért, mert esetleg híváslisták kerültek illetéktelen kézbe. A Pannon és a Vodafone illetékesei azt válaszolták, hogy nem, a Magyar Telekom Kommunikációs Igazgatósága úgy fogalmazott, hogy amennyiben bármely előfizetőtől az adatainak kezelésére vonatkozó megkeresés, észrevétel érkezik, haladéktalanul alapos és átfogó vizsgálatot indítanak. Tegnap egyébként a hírközlési szolgáltatók biztonsági vezetőivel tárgyalt hivatalában Balajti László dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója - jelentette az MTI.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőben is találkoznak, a többi között azzal a céllal, hogy elejét vegyék bármilyen, a hírközlés törvényes rendjét veszélyeztető tevékenységnek. A megbeszélésen elsősorban a közelmúltban kipattant adatgyűjtési ügy révén elhíresült UD Vagyonvédelmi Zrt.-ről volt szó.
