A korábbi években számos, tudományos igénnyel megírt munka igyekezett megfejteni a magyar lakossági villanyszámla jelentését (lásd Dr. Kacsirek Béla: Mi a rosseb ez?, Akadémiai Kiadó, 2006, vagy Prof. Dr. Guriga Arnold: Tele a tököm az Elművel!, MTA kandidátusi értekezés, 2007), de vizsgálódásaik eredménye inkább további vitákat váltott ki a tudományos közéletben, mintsem megnyugtatóan pontot tett volna e kétségkívül izgató szakmai problémahalmaz végére.

A polémiákban számos érdekes, ámde tudományos szempontból kevéssé megalapozottnak tekinthető álláspont is körvonalazódott. Kovács János dr. szerint például (lásd Agyrém, MVM villamosszék- foglaló előadás, 2005) a lakossági villanyszámla nem más, mint egy megbomlott elme szüleménye - ezt az Elmű szó szemantikai elemzése révén igyekszik bizonyítani kétségkívül ragyogó gondolatmenettel, de igazából nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy például az Émász és a Démász is minden hónapban hasonló pszichotikus tüneteket produkáló elszámolásokat postáz fogyasztóinak. Quasimodo atya közreadott prédikációiban
(A jó villanypásztor, Hittérítő Kiskönyvtár, 2008) isteni gondviselést vél felfedezni a számlák hátterében, s úgy véli, hasztalan próbálkozás a számlák megértése, hiszen halandók számára a Mindenható szándékai kifürkészhetetlenek. Más kutatások viszont ezzel szemben arra utalnak, hogy a számlák jelentését az Isten se érti.

Még ennél is elvontabb Dipl. Ing. Nyakkend. Nagy József felvetése, aki szerint a villanyszámla jelenlegi formájában egy távoli civilizáció kódolt üzenete, amelyet csak néhány ezer év múlva, az emberi fejlődésnek egy jóval magasabb fokán tudunk majd értelmezni. Ennek az elméletnek viszont ellentmond, hogy egy baromság.

Saját kutatásainkban abból a paradigmának tekintett diszciplínából indultunk ki, hogy a lakossági villanyszámla a magyar nyelvhez megtévesztésig hasonló, de azzal nem azonos nyelven íródott. Ez azonnal kiderül, ha beletekintünk a számlák jogi alapját képező 2007. évi LXXXVI. törvénybe (amit a villamos szakma saját zsargonjában csak VET-ként emleget), amely kétségkívül magyaros hangzású szavakból van összerakva, de teljesen idegen nyelven íródott. [Pl. az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja, és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni (147. § 3. bek.).]

Még további kutatásokat igényel, hogy ha nem magyar, akkor milyen nyelven íródik a villanyszámla. Az már eddig is kiderült, hogy a világ egyetlen beszélt nyelvével sem egyezik. A holt nyelvek közül a sumérral távoli rokon sumák nyelvcsaládot tartjuk a legvalószínűbb ősforrásnak. Erre az a jellemző, hogy a legendák szerint azok se értettek belőle egy szót se, akik beszélték anyanyelvi szinten.

További kutatásainkban a villanyszámla egyes tételeit szeretnénk majd sorra venni és kideríteni, hogy mit is jelent pl. a Szénipari szerkezetátalakítási támogatás, az Energiaalapú RHD vagy a Menetrend-kiegyensúlyozási díj, amelyek igen jelentős tételek a számla végösszegében. De abban is biztosak lehetünk, hogy bármennyi energiát is fordítunk a fenti problémák megoldására, a jövőben egészen más dologban fogunk a legtöbbet kutatni: a pénztárcánkban.