A világ egyik legbefolyásosabb kül- és biztonságpolitikai műhelye, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) vezetője, dr. John Chipman azt mondja, hogy stratégiai tévedés lenne most erőltetni a NATO-bővítést. Értsd: elindítani a felvétel útján a két problematikus jelöltet, Grúziát és Ukrajnát. A Der Spiegel, Európa egyik legnívósabb hetilapja pedig cikkcímében kérdezi: Vajon Mikhail Szaakasvili hazudott? (Amikor az oroszokra kente a háború elindításának teljes felelősségét.). A német hetilap szerint már Washington is kapizsgálja, hogy Szaakasvili, a barát és szövetséges - talán szélhámos is, aki kirobbantotta a véres háborút, majd utána hazugságokkal traktálta a Nyugatot. A német hetilap szerint az oroszok nem voltak felkészülve az augusztus 7-i grúz offenzívára, és legalább tíz órán keresztül igazán még csak vissza sem lőttek. A grúzok hadosztálynyi erővel támadtak, katyusákkal, nehéztüzérséggel lőtték Chinvalit, repülőgépeik nagyrészt betiltott fegyvereket vetettek be, fürtös bombákat dobtak le a városra és a békefenntartókra.

Moszkva, amely évek óta nyelt és várt, hogy törleszthessen (a Baltikum elszipkázásától kezdve Ukrajna, Grúzia szembefordulása, a Cseh- és Lengyelországban telepítendő rakétaelhárító-rendszer miatt) brutális erővel vágott vissza a katonailag átgondolatlan és amatőr módon végrehajtott grúz támadásoknak. Több milliárd dolláros kárt szenvedett az amúgy sem gazdag, természeti erőforrásokban pedig kifejezetten szegény állam, Grúzia. (Ami talán a legfontosabb, a háborúval nagymértékben megrendült a Grúziába, mint a közép-ázsiai energia/szénhidrogén-vezetékek tranzitországába vetett nyugati bizalom. Ezért a példátlan nyugati, elsősorban amerikai diplomáciai aktivitás a térségben, Kelet-Közép-Európában, hogy a Nabucco megvalósulási esélyeit ne rontsák tovább.)

Horst Teltschik, Helmut Kohl exkancellár munkatársa, a Szovjetunió, Kelet-Európa jó ismerője, biztonságpolitikájának egyik alakítója kezdettől fogva mondta: újra kell gondolni a biztonsági rendszereket, de persze Oroszország bevonásával. Most úgy tűnik, jobban hallgatnak rá, mint néhány hete.

Még a korábban szinte kritikátlan Szaakasvili-barát amerikai álláspont is árnyaltabbá válik. Condoleezza Rice minapi, a washingtoni Renaissance Mayflower szállodában elmondott Oroszország-kulcs előadása is új hangsúlyokat tükröz. Arról beszél, hogy "valamennyi fél hibázott" és "figyelmeztettük grúz barátainkat, hogy Moszkva csapdát állított fel, amibe, ha belesétálnak, az oroszok malmára hajtják a vizet". Augusztus 7-én Grúzia "nagyarányú hadműveletet kezdett", behatolva Chinvaliba, más szeparatista régiókba. Sajnálatos módon számos orosz békefenntartót öltek meg a harcokban, jellemezte a helyzetet az amerikai külügyminiszter.

Amit megfigyelők továbbra is hiányolnak, az a helyzet érdemi megoldásának az alapja. Ezt Horst Teltschik úgy fogalmazta meg, hogy "Moszkva érdekeit is figyelembe kell venni". Lehet, hogy ez a feladat már az új washingtoni adminisztrációra marad.