A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felmérést készített arról, hogy a hazai pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac szereplőit mennyiben érinti a hitelpiaci válság. A szervezet arra jutott, hogy nincs mitől tartanunk, a magyarországi szolgáltatókra jelenleg csekély hatást gyakorolt a krach, azok stabilan, kiszámíthatóan működnek. 

Arányukat tekintve ugyan elenyésző mértékben, de veszteségek azért így is lehetnek: a bankok esetében például a válság kapcsán érintett nemzetközi szereplőkkel szembeni kockázati kitettség aránya a társaságok tavaly év végi összesített saját tőkéjének mintegy 1,3 százalékának felel meg (ez közel 25 milliárd forintot jelent), ám ezen belül a valóban kockázatos állomány mindössze 1,5 ezrelék (2,8 milliárd forint). 

A befektetési vállalkozások által kezelt teljes ügyfélvagyonhoz viszonyítva ugyancsak 1 ezreléknyi (3 milliárd forint) a hazai alapkezelők által kezelt ügyfélportfoliókban (pénztári, biztosító és befektetési alapokban és egyéb portfoliók), illetve a befektetési vállalkozások ügyfelei tulajdonában lévő, a válságban érintett eszközök részaránya. A hazai biztosítók saját tőkéjének 4 ezrelékére (egymilliárd forint) rúg a krízis kapcsán érintett nemzetközi cégcsoportokban való befektetői részvénykitettség, jellemzően a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások eszközalapjai révén. 

Ezek az összegek elenyésznek azokhoz a veszteségekhez képest, melyet a világ pénz- és tőkepiaci szereplői már biztosan elszenvedtek a válság miatt. A legfrissebb becslések szerint a számla jelenleg 500-600 milliárd dollárnál (85-102 ezer milliárd forint) tart, ám a végső veszteség ennek kétszerese is lehet majd.

A magyar bankrendszer régiós összehasonlításban is fejlett, de átláthatóságát növelni kellene – mondta Simor András jegybankelnök az Európai Parlament Magyar Néppárti Delegációja által szervezett budapesti  konferencián pénteken. Az MTI tudósítása szerint az MNB elnöke kiállt a teljes listás lakossági hitelnyilvántartás, azaz a pozitív adóslista létrehozása mellett,  amit - az eddigi próbálkozások során - az adatvédelmi biztos mindig kifogásolt. A jegybankelnök szerint megoldást jelentene, ha a  nyilvántartásban csak azok az adósok szerepelnének, akik maguk is  hozzájárulnak a közzétételhez. 

A bankrendszer fejlettségét az is mutatja, hogy a visegrádi  államok közül Magyarországon a legmagasabb a hitelállomány GDP-hez  viszonyított aránya - mondta. Hozzátette: a magyarországi bankpiac pozitív megítélését nagyban segíti, hogy nemzetközi  összehasonlításban is magas a bankok tőkére, illetve eszközállományra vetített jövedelmezőségi mutatója. Több szempontból is pozitívnak nevezte, hogy az anyabankokat tekintve  sokszereplős a szektor, a tulajdonosi koncentráció alacsony. 

Ugyanakkor hozzátette, hogy más a kép a hiteltermékek és  szolgáltatások alapján, míg a vállalati termékek esetében nagyjából  kiegyensúlyozott a piac, a lakossági termékeknél, különösen a  hiteleknél viszonylag nagy a koncentráció. Néhány nagybank uralja a  lakossági piacot, amelyek meghatározóan érvényesítik kamataikat,  illetve díjtételeiket, ezért a banki verseny feltételein a jövőben  javítani kell – mondta Simor András. Megjegyezte: Mérsékelni  kellene Magyarországon a bankváltás költségeit, mivel ez gyakran  visszariasztja az ügyfeleket attól, hogy egy új, jobb bank  szolgáltatásai után nézzenek. 

Járai Zsigmond, volt jegybankelnök a világméretű jelzálogpiaci válsággal összefüggésben kifejtette: ugyan a magyarországi bankrendszer közvetlenül nem érintett, közvetve azonban a krízisnek  számos negatív hatása lehet a bankrendszerre és a gazdaságra  egyaránt. Ezek közé sorolta a hitelintézetek emelkedő  forrásköltségeit, ami előbb-utóbb drágítja hitelezést és  kedvezőtlenül hat a gazdaság szereplőire is. 

Hangsúlyozta: csökkenteni kell a magyar gazdaság sebezhetőségét, szigorú államháztartási politikára van szükség és le kell faragni a  közkiadásokat. Ellenkező esetben lassú gazdasági növekedés mellett  növekvő államadóssággal, emelkedő inflációval nézhet szembe az  ország – mondta. 

Járai Zsigmond véleménye jóval kedvezőtlenebb volt a magyar  bankrendszerről, a profithajszát okolta a banki szolgáltatások magas költségeiért és úgy vélte, hogy a világ fejlettebb részével összehasonlítva, a teljes termékpaletta alapján a magyar bankszektor  elmaradottnak tekinthető. A jelzálogpiaci válság már eddig is drágította a  bankok forrásköltségeit, a jövőben ez a folyamat felerősödhet, ami végső soron beszűkítheti a magyarországi hitelezést  –  figyelmeztetett.

Járai Zsigmond szólt arról is: a 80 százalék feletti külföldi  tulajdon miatt az ügyfeleknek, de a felügyeletnek is kevés a  rálátása az anyabankokban zajló folyamatokra. Példaként ismertette:  az egyik legjelentősebb, csődbe jutott amerikai befektetési bank 6  százalékos tulajdonosa annak a biztosítónak, amelyben ő is  tulajdonos. Korábban azt hitték, ez a bank stabil lábakon áll,  kiderült, hogy nagy összegű kockázatos portfólióval rendelkezik. Véleménye szerint erősíteni kellene a Pénzügyi Szervezetek  Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium (PM) együttműködését az ellenőrzésben, sőt nem  tartotta kizártnak a PSzÁF és az MNB összevonását sem.