A kertekben a lugasok klaszszikus funkciója az árnyékolás. Ezenkívül, ha jó növényeket sikerül választani, akkor a hűsölőhelyről a család csemegézhet is gyümölcsöt, szőlőt. Mindenkinek tanácsolható a lugasépítés. Attól nem kell tartani, hogy alatta a gyepet vagy más növényeket olyannyira sötétítenék a levelek, hogy azok kipusztulnának.

A szerkezetét tekintve kétféle lugas létezik: amelyik valamihez (épülethez, más kerti építményhez, terebélyesebb fához) támaszkodik, és amelyik önállóan áll. Míg az előbbi rögzítése egyszerűbb, addig az önálló lugas esetében a később a szél hatása nélkül is tekintélyes terhet cipelő szerkezetet alaposan le kell horgonyozni.

Lugast sokféle anyagból lehet építeni. A különböző profilú hegesztett fém tűnik a legegyszerűbbnek, de manapság a falugasok házilagos kivitelezése sem kíván különösebb szakértelmet. Az építéshez a barkácsáruházakban ugyanis minden alkatrész megvásárolható. Igaz, nem olcsó az ilyen szerkezet összeállítása, mert egy tízlábas, 30-50 négyzetméteres lugas alkatrészei százezer forintba is kerülhetnek. Kaphatók az időjárás viszontagságának ellenálló, impregnált, valamint az illesztéshez előkészített faelemek, különböző típusú talajba fúrható vagy ásható fém-, műanyag rögzítők. Az ilyen félkész lugasnál sokkal olcsóbb - körülbelül harmadáron kihozható - és tartósabb az akácelemekből készített váz. Ehhez azonban olyan fűrésztelepet kell keresni, ahol - előzetes egyeztetés után - vállalnak méretre szabást. A háromméteres hosszúság az akácelemek világában általában ritka. Aki ilyen méretű akác lugaselemeket kíván használni, hónapokkal korábban kezdje meg az egyeztetést.

Maga a lugasépítés kaláka- munka. A vízszintesek és függőlegesek beállításához, a tartóoszlopok, tető- és esetleges oldalrácsozat illesztéséhez egyszerre sok kézre van szükség. Fontos a lugas magasságának beállítása. Ha szőlő a növény, akkor nem szerencsés, ha a fürtök a lugas alatt hűsölők fejéhez érnek. A jobb csemegeszőlők fürtjei elérhetik a 30-40 centis hosszúságot is.

A lugas elemeinek egymáshoz rögzítésekor a legbiztosabb kötést a csap és a csavar kombinációja adja. A földbe süllyesztett lugasnál a legjobb "horgony" a beton. A közvetlenül a földbe kerülő farészeket ajánlott külön impregnáló- anyagba mártani, úgy, hogy az a talaj feletti részt is 3-4 centire befedje. A földbe ásott lyukba kell a betont önteni, s ebbe állítani a fát, vagy a rögzítő fém-, műanyag betétet. (Ez sokkal olcsóbb, mint a készbeton rögzítőelem.) Ha megkötött a beton, akkor erősíthetjük a függőleges elemekre a vízszinteseket.

Ha már áll a lugas, akkor lehet a növényeket ültetni. Persze az sem baj, hogy előbb kerülnek a tövek a földbe, de ezek akadályozhatják a lugast állító társaságot.

Sokféle futó- és kúszónövényt lehet a lugasra felengedni. A legkevesebb teendő a borostyán- és vadszőlőfajokkal van. Vannak azonban olyan növények is, amelyek szaporán kúsznak, futnak, de önállóan képtelenek jól megkapaszkodni, ezért az ilyeneket rögzíteni kell.

A mi klímánkon a gyümölcsöt is termők között lugasnövény lehet az alma, körte, szőlő és a kivi. Az almás termésűek viszonylag jól viselik az olyan metszést, amelyik derékszögű kanyarokra kényszeríti a fát. A szőlő esetében egyszerű a helyzet, hiszen a tőkék néhány év alatt fásodó szárral is betöltik a rendelkezésre álló teret. E fajtáknál egyedül a termőkarok elfagyása jelenthet kockázatot, de a lugasok általában házak közelében vannak, s az ilyen helyeken nem olyan erős a lehűlés. Ha mégis elfagyott a lugas, akkor újra kell kezdeni a nevelést. A telepített oltványt az első évben két rügyre kell visszavágni. Ezek az év folyamán két, akár egyméteres vesszőt is hoznak. A következő tavaszon a két vessző közül az erősebbiket két világos rügyre kell visszametszeni, s az ezekből előtörő hajtások már felérnek a lugas tetejéig. Ezek később fásodnak, s belőlük nevelhetők a rövidcsapos termőrészek. Azzal kell számolni, hogy egy-egy szőlőtőke legalább 3-5 négyzetméternyi vízszintes lugasfelületet befed, ha jól érzi magát, akkor 10-15 kilónyi fürtöt megérlel.

Kiváló évelő lugasnövény a kivi is. Arra azonban ügyelni kell, hogy két leánykivi mellé egy fiú is kerüljön. A kivit a szőlőtől eltérő módon kell metszeni, ugyanis a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. Ezért nem a vesszők kurtításával - ahogy a szőlő rövidcsapos metszésénél megszokott - kell a termésszabályozást végezni. A szárközeli első néhány rügy ugyanis terméketlen vagy vakrügy, és termést hozó vegyes rügyek csak a szálvessző távolabbi részein (5-6. rügy) vannak. Ezért a kivi metszése csak ritkításból, hajtásválogatásból álljon! A letermett vesszőket kell lecserélni az ilyen vesszők tövéből kihajtó éves vesszőkkel. A porzó kivit nem kell metszeni, csak ritkítani.

A hét végén immár 15. alkalommal rendezik Szigetszentmiklóson a Hortus Hungaricus (Magyar Kert) nemzetközi kertészeti szakkiállítást és vásárt. A nagyközönséget 20-21-én 9-18 óra között várják a Flora Hungaria központjában, a nagybani virágpiac épületében. A kiállítás alapvetően a szakmának szól, de a hobbikertész is be tud itt vásárolni szép és érdekes növényeket.