Lapunk információi szerint több vezető beosztású pénzügyminisztériumi tisztviselő, köztük Keller László államtitkár - aki a Medgyessy-kormány idején államtitkárként az Orbán-kormány gyanúsnak vélt pénzügyei után nyomozott - is célszemély volt a múlt csütörtökön kirobbant megfigyelési ügyben. A Nemzetbiztonsági Hivatal ellen a gyanú szerint számítógépes kémprogrammal végrehajtott támadást követően indított titkos nyomozás eredményeként derült fény arra, hogy nemcsak Dávid Ibolya MDF-elnökről, hanem számos más politikusról és közéleti személyiségről, valamint a politikusokkal kapcsolatban álló vállalkozókról gyűjtött adatokat az UD Zrt.

A döntően egykori titkosszolgálati alkalmazottakat foglalkoztató vagyonvédelmi vállalkozásról a csütörtöki Népszava és a hvg.hu is azt írta, hogy "Bajnai Gordon gazdasági miniszterre is elkezdtek dolgozni." Ezt az értesülést kormányzati források nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Forrásaink valószínűsítik, hogy további megfigyeltek nevei kerülnek hamaroan nyilvánosságra.

Hivatalosan meg nem erősített információk szerint eddig Dávid Ibolyáról, Bajnai Gordonról, Laborc Sándorról, az NBH főigazgatójáról, Keller Lászlóról és a Pénzügyminisztérium egy szakállamtitkáráról valószínűsíthető, hogy megfigyelés alá vonták, környezettanulmányt készítettek róla. A miniszter nyilván potenciális kormányfőjelöltként került látókörbe. Az államtitkár esetében állítólag az iránt kutakodtak, hogy a tárcánál milyen feladatokon dolgozik. Laborc Sándor moszkvai kapcsolatait szerették volna feltárni, de nem találtak semmit.

Informátoraink szerint a cég emberei a "célszemélyeket" a nemzetbiztonsági ellenőrzéseknél megszokott alapossággal járták körül. Környezettanulmányt végeztek a lakó- és a munkahelyen, igyekeztek utánajárni az alanyok életvitelének, szexuális szokásainak, gazdasági kapcsolatainak, sokszor bankszámlájának, híváslistáinak is - sőt, akár a kémfilmekben, sokszor még a háztartási szemetet is átvizsgálták. Az adónyomozókhoz hasonlóan azt sem tévesztették szem elől, hogy az illető életmódja és jövedelmi viszonyai között nincs-e feltűnő ellentmondás.

A vállalkozás mindezt cáfolja, és vezetői továbbra is állítják, hogy a lefoglalt adathordozókon titkos adatgyűjtésre utaló információk bizonyosan nincsenek.

A Népszabadság úgy értesült, az UD Zrt. telephelyein és vezetőinél tartott házkutatáson számos olyan - a hatóságok szerint cáfolhatatlan - bizonyítékot foglaltak le, amelyekből az UD célszemélyei azonosíthatók. A nyilvántartásból állítólag az is kiderül, hogy kiket követtek, s kik voltak azok, akiket "elektronikai úton" tartottak megfigyelés alatt. Lapunk információi szerint "a hatóságok látókörébe került" valaki, aki egy - az egyik hivatalos szerv által összeállított - telefon híváslistát kiadta az UD Zrt-nek.

A kormányhoz közel álló források megerősítették: a megfigyelési ügy kapcsán az NBH-ból kiszorított (ez jelenthet elbocsátást éppúgy, mint a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését) munkatársra a Mucuska-ügy kapcsán figyelt fel először az NBH belső ellenőrzése. A férfi kevéssel leszerelése után két UD Zrt.-érdekeltségű cégben lett cégjegyzésre jogosult vezető, s felügyelőbizottsági tag magában a részvénytársaságban. (2005-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal bejelentette, hogy kiszorított az országból egy román állampolgárságú házaspárt, Szatmári Ildikót és férjét, Szatmári Tibort, róluk feltételezték, hogy kapcsolatban állnak a román titkosszolgálattal. Nem bizonyosodott be, hogy a házaspár kémkedett volna. Az ügy kapcsán azonban felvetődött a gyanú, hogy a "kémgyanús házaspárt" leleplező BH soraiból némelyek az ellenzéknek küldenek jelentéseket.)

Közben a Fővárosi Főügyészség elutasította Dávid Ibolya feljelentését. Mint közleményükben írják: a feljelentés szerint a politikus birtokába jutott hangfelvételekből megállapítható, hogy ismeretlen személyek szándékában állt őt érintő adatok összegyűjtésére, megszerzésére megbízást adni. Az ügyészség szerint e cselekmény nem alkalmas a "magántitok jogosulatlan megismerése bűntettének megállapítására", mert előkészületi szakban maradt. Ennek a bűncselekménynek az előkészületét viszont a törvény nem rendeli büntetni. Hegedűs László, az MDF jogi képviselője ugyanakkor hangsúlyozza, nem feljelentést, hanem bejelentést tettek az ügyészségen. Dávid Ibolya nem azt kérte, hogy a sérelmére megkísérelt magántitok jogosulatlan megismerése ügyében nyomozzanak, hanem azt, hogy vizsgálják ki, hogy ki és miért hallgatta le az őt (is) érintő telefonbeszélgetést. Hegedűs szerint az ügyészség ez utóbbira kísérletet sem tett, a bejelentés óta eltelt két nap erre nem is lett volna elegendő. Ezért Hegedűs panasszal él a döntés ellen.

A rendőrség - tudomásunk szerint - még senkit sem hallgatott ki az ügyben.

Egyébként a másik, a megfigyelési ügyet érintő bejelentés ügyében - amelyet Demeter Ervin tett még hétfőn ismeretlen tettes ellen, hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Legfőbb Ügyészségen - hétfőig dönt a Központi Nyomozó Főügyészség. Demeter a Dávid Ibolyához eljuttatott hangfelvétel keletkezésének körülményeit firtatta, s arra kíváncsi, hogy kik szivárogtatták ki azokat a pártelnöknek és a sajtónak.