"Merre tovább, kisiskola?" címmel tart ma konferenciát Budapesten az Élőlánc Magyarországért Mozgalom. Az utóbbi három évben majd kétszázötven település szembesült azzal, hogy iskoláját bezárták vagy a felső tagozatot el kellett költöztetni - nyilatkozta lapunknak Farkas Gabriella, az Élőlánc oktatási szakértője. Legtöbbször az vezet az iskolabezáráshoz, hogy a költségvetési támogatás feltételéül szabott minimális gyerekszám sincs meg. Emiatt kell összevonni több egymáshoz közeli település iskoláját. Ezt legtöbbször "lefokozásként", kiszolgáltatottságként élik meg ott, ahol megszűnik az oktatás. Egyszersmind sokan a település lakosságmegtartó erejét is veszélyben látják.
Élőlánc a halott kisiskolákért
A "kisiskolák megmentésére" tavaly októberben indított Élőlánc-kampány tapasztalatai azt mutatják Farkas Gabriella szerint, hogy az iskolatársulások erőltetettek. A helyben élők szinte mindig ellenzik ezeket.
Másként látja a helyzetet az oktatási tárca. Arató Gergely államtitkár szerint közel sem olyan tömeges a jelenség, mint ahogy azt az Élőlánc beállítja. Az idén a hatezer közoktatási intézményből 157-et érintett átszervezés, ebből mindössze 15 szűnt meg jogutód nélkül. Arató a minisztérium előtt felállított Élőlánc-kiállítás plakátjainak számait cáfolja. Az ott megszűntként feltüntetett több száz intézményből valójában 15 jogutód nélkül megszűntet találtak a minisztérium szakértői, és már az első vizsgálatok során is találtak 65-öt, amelyet működő feladatellátási helyként jelöl meg a közoktatási információs rendszer.
Az elmúlt öt évben 136 ezer fővel csökkent az általános iskolában tanuló gyermekek száma, az idei tanévben 794 ezren vesznek részt a közoktatás e szakaszában - derül ki az oktatási tárca adataiból. Az első évfolyamra beíratottak száma is lineárisan csökken: 2002-ben 117 ezer elsős diák volt az országban, a mostani tanévben számuk már csak 98 ezer.
