Kata szerint a világ

Szeptember 27-én délután láthatják a Duna TV nézői Bársony Kata (26) főszerkesztő filmjét. A 2007 tavaszán indult Mundi Romani-sorozat újabb epizódja egy olaszországi romatábor lakóinak mindennapjait mutatja be. Bársony Katával beszélgetünk, aki az idén végzett az ELTE szociológia szakán.

Mikor döntött úgy, hogy tévés lesz?

Középiskolás koromban, 16 évesen az MTV kettes csatornáján a Márkus Kata szerkesztette Repeta című ifjúsági magazinhoz kerültem műsorvezetőnek. Márkus Kata nyitottságának köszönhetően mi, fiatalok is lehetőséget kaptunk arra, hogy szerkesszünk is az élő adásokban. Tizennyolc éves lehettem, amikor megkeresett É. Szabó Márta, a Cimbora főszerkesztője, hogy legyek nála műsorvezető. Majd 2006 novemberében kezdődött el az együttműködés a Duna TV-vel Cselényi László elnök úr kezdeményezésére. Ő választott ki a Mundi Romani vezetésére. Abban az időben Brüsszelben dolgoztam, a Liberális Párt külügyi bizottságában mint gyakornok. Három hónapot még Brüsszelben töltöttem az Európai Roma Információs Szolgálatnál, ahol több cikket publikáltam, így: A Media, Power, Strategies (Média, hatalom, stratégiák) című munkát. A Mundi Romani első epizódja egyébként Indiában - Hyderabadban készült.

Mit tanult az egyetemen?

Az ELTE szociológia szakán végeztem idén januárban. A diplomámat média- és kommunikáció szociológiából, valamint szociálpszichológa szakirányban szereztem. A diplomamunkámat angolul: Social movement and ethnic identity (Társadalmi mozgalom és etnikai identitás) címmel írtam.

Kik voltak a tanárai?

Kiváló emberek voltak: Síklaki István, Vajda Júlia, Rényi Ágnes és Angelusz Róbert. A gyakorlatot leginkább Síklaki professzor mellett szereztem, vele a tanuláspszichológiát kutattuk a különböző etnikai csoportokhoz tartozó gyerekek körében. Nekem szerencsém is volt, mert a szociológia mellett a negyedik évfolyammal egyidejűleg egyéves roma diplomáciai programban is részt vettem, amelyen tizenhárom európai országból huszonhat fiatallal hozott össze a sors. Jómagam Magyarországot képviseltem Vámosi Gyulával együtt. Amikor sok hónap kemény munkája eredményeként jó eredménnyel végeztem diplomáciából, igen jó ajánlást kaptam. Mohácsi Viktória magyar liberális EP-képviselő segítségével kerülhettem ki Brüsszelbe külügyi gyakornoknak.

Több idegen nyelven beszél.

Franciául és angolul, illetve romanes és természetesen magyar nyelven beszélek.

Egyik fontos tanácsadója és szakértője Kurucz Marion, aki francia-magyar kétnyelvű, ő elsősorban az emberi jogok szakértője.

Vele tavaly a velencei biennále roma pavilonjában jöttem össze. Hálás vagyok a sorsnak, hogy találkoztunk, mert kiváló nemzetközi jogi tudással bír, nyelvismerete és barátsága hozzájárul nemzetközi sikereinkhez.

Úgy tudom, hogy nagyon korán kezdett el néptánccal foglalkozni.

Hatéves voltam, amikor bekerültem a Bihari János Néptáncegyüttesbe. Fél életemet végigtáncoltam Foltin Jolán gyermektáncegyüttesében. Tizenhét évesen az Almássy Téri Szabadidőközpontban pedig már roma táncot tanítottam. Ez a fajta műveltség is kell ahhoz, hogy az ember lássa maga előtt a sokszínű Európát.

Hol született?

Budapesti vagyok. Az általános iskolát a XIII. kerületben, az Újlipótvárosban végeztem. Középiskolába részben a Madáchba, részben pedig az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba járhattam. Az utóbbinak köszönhetem, hogy megtaláltam önmagam, hogy ma az vagyok, aki, mert a diákokat hagyták kibontakozni, valódi képességeiket fejleszteni. Itt is kiváló tanáraim voltak, így Lőrinc László, akinek mindig hálás leszek. Nagy dolognak tartottam, hogy romaként tiszteltek és megbecsültek.

Sokat hozott a családból?

Természetesen édesanyám nagyban hozzájárult ahhoz, hogy másodgenerációs roma értelmiségiként megálljam a helyem az életben, és felemeljem a szavam a romákat ért jogsértésekkel szemben. A mamát komoly példaképemnek tartom.

Mit csinál, ha van egy szusszanásnyi szabadideje?

A lelkem mélyén még mindig táncos vagyok, és olyankor keresem az Európában szétszéledt barátok társaságát. Saimir Mile, a párizsi Le voix de Rom civil szervezet vezetője az első roma, aki a Sorbonne Egyetemen végzett. Ő is egy olyan barátom, akivel már évek óta nem találkoztam. A rég nem látott barátok megtalálásának az időszakát élem. Szakbarbár lettem, s táncolni már nincs időm. Most éppen újabb feladat előtt állok, egy nyolcperces anyagot mutatunk be egy biztonságpolitikai tanácskozáson a Rómában felvett riportfilmünkből.

A Mundi Romani epizódjai az interneten is hozzáférhetők. Emlékezetes, hogy augusztus végén olasz rendőrök el akarták kobozni a Duna TV és a Romédia Alapítvány dokumentumfilmje forgatóstábjának anyagát, amelyet egy ottani, Casilino 900 nevű, Európa legrégebbi romatáborában készítettek. A botrányról két olasz lap is beszámolt. A hatóságok azzal érveltek, hogy a stábnak nincs forgatási engedélye. Az olasz Radikális Párt képviselőjének közbenjárására végül is az ügy megoldódott, és a stáb visszakapta mind a leforgatott anyagot, mind a munka során használt kamerákat.

Ennél kellemesebb esemény is történt Bársony Katával. A nyáron ugyanis meghívták a monte-carlói nemzetközi televíziós fesztiválra a Csapdába zárva (Trapped) című dokumentumfilmjüket, amely a koszovói Mitrovicában ólomszennyezett területre telepített romák életét mutatja be. Az alkotás a hírdokumentum kategóriában versenyzett. A Csapdába zárva operatőre, az egykori Fekete Doboznál dolgozó Cs. Nagy Sándor, valamint Hevesi Nándor. A film a roma közösségek sokszínűségét bemutató világjáró sorozatának tizedik része volt. A huszonhat perces film azt mutatja be: a háború utáni Koszovóban férfiak, nők és gyermekek élnek csapdába zárva, lassú haldoklásra ítélve az ólomszennyezett menekülttáborokban. A produkciónak készült egy nemzetközi, többnyelvű változata is. Az észak-koszovói Mitrovicában található a volt Jugoszlávia egyik legnagyobb ipari létesítménye, a Trepcai Bányászati Vállalat üzeme, amely munkalehetőséget nyújtott szerbeknek, bosnyákoknak, törököknek, romáknak és askaliknak, vagyis az albán anyanyelvű romáknak. A folyó túlpartján, Mitrovica roma negyedében, a Mahalában több mint nyolcezer roma és askali élt békében. Mindez 1999-ig volt így, amikor a város a koszovói etnikai villongások jelképévé vált. A visszatérő koszovói albánok lerombolták a Mitrovica déli részén található Mahalát. A romák jelentős része elmenekült. Azokat, akik ott maradtak, az ENSZ békefenntartói a város északi, szerbek lakta részén lévő táborokba telepítették, a Trepca-bányák mérgező hulladékokkal borított területére. Annak ellenére, hogy az ENSZ tudott a gyárterület magas ólomszennyezettségéről. A romákat akkor úgy tájékoztatták, hogy csak negyvenöt napig kell kibírniuk.

Bár a romák alkotják Európa legnagyobb kisebbségét, hangjuk mégis évszázadok óta süket fülekre talál - mondja Bársony Kata. A Mundi Romani a romák el nem mondott történeteit keresi, éljenek bárhol a világon. A több mint másfél évvel ezelőtt indult sorozat első része Indiával foglalkozott. A stáb meghívást kapott egy hagyományos indiai esküvőre, ahol felfedezhették, mennyire fontos ebben a kultúrában a házasság intézménye. A következő epizódban a forgatócsoport Saintes Maries de la Merbe látogatott, a dél-franciaországi Camargue régióba, ahol a helyi romák hetven éve minden május 24-én megtartják Szent Sára ünnepét. Miközben a stáb az ünnepségre készült, a nézők megismerkedhettek az Erdélyből származó Covaci család történetével, életükkel. A harmadik epizódban ugyanitt, Dél-Franciaországban a roma pünkösdi zarándoklatról forgattak, amikor is a helyiek védőszentjük, Szent Sára előtt tisztelegtek. Tavaly augusztusban a Mundi Romani stábja meglátogatta az 52. Velencei Kortárs Művészeti Biennálét, itt is az első roma pavilont, amely az Elveszett Paradicsom nevet viselte. Ez az első kiállítás, amely bepillantást enged a kortárs roma művészek alkotásaiba. Tavaly szeptemberben voltak Macedóniában, egész pontosan Kumanovóban és Suto Orizariban. A macedóniai romák kivételes öntudatossága messze földön híres. A nagy nyomor, az iskolai szegregáció és a személyazonosító okmányok hiánya a fő probléma. Októberben Szerbiába utaztak a híres Guca trombitafesztiválra, ez a Balkán legnagyobb zenei mustrája. Tavaly novemberben Andalúziába, ezen belül Granadába látogattak a stáb tagjai, hogy megismerkedjenek a gitanokkal, vagyis a spanyol romákkal és a leghíresebb Flamenco család tagjaival, a Mayákkal. Mario Maya, a család alapítója kalauzolta a stábot a régi roma negyed barlangjaiban. Az idén 71 éves világhírű koreográfus életéről, gyerekkoráról és karrierjéről lánya, Ostalinda Maya emberi jogi aktivista mesélt. Decemberben, nem sokkal karácsony előtt a kelet-magyarországi Paszab községben járt a stáb, ahol egy igen tehetséges roma családdal ismerkedtek meg. Zenei képességeik mélyen gyökereznek, és együttesük, a Parno Graszt európai hírű. Idén februárban Jeruzsálemben forgattak Bársony Katáék, ahol megkeresték az ott élő Domari Roma közösséget. Tagjai éppúgy Indiából származnak, mint romani testvéreik. Márciusban a Mundi Romani Temesvárra látogatott, ahol az ott élő romák életével ismerkedtek. Áprilisban a Mundi Romani Brüsszelben forgatott, ahol a Nemzetközi Roma Napon jártak. Ez volt az Európai Unió első ilyen ünnepsége.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.