Egy öreg, életveszélyessé vált kúria, egy évek óta üresen álló, düledező kultúrház, néhány hektár kül- és belterület, egy mikrobusz és egy szippantós kocsi - nagyjából ennyi Tiszaderzs forgalomképes vagyona. Ezek eladásából kellene kifizetnie a falunak korábban kölcsönt nyújtó bank csaknem harmincmilliós követelését, a szolgáltatók felé fennálló többmilliós tartozást, és azoknak a helyi vállalkozóknak a pénzét, akik ételt főztek, árut szállítottak az önkormányzati óvodának, idősotthonnak.

A mozdítható, eladható vagyon értéke azonban legfeljebb az összes tartozás felét-harmadát fedezi. A többi pénz után, úgy tűnik, futhatnak a hitelezők - vélte Bóta Mihály, a falu jegyzője. Ő volt az, aki az elmúlt években többször is felhívta a képviselő-testület és a polgármester figyelmét a település pazarló gazdálkodására, s az illetékes közigazgatási hivatalnak is jelezte aggályait a túlköltekezés miatt.

Sokan úgy vélik: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település a tornatermének "köszönheti" a bukást: a látványos beruházás negyvenmillió forintba került, az épület államilag támogatott hitelből létesült, amelyből harmincegymillió forinttal máig adós az önkormányzat a Magyar Fejlesztési Banknak. Amikor négy évvel ezelőtt pályáztak az építésre, még 145 gyerek járt a tiszaderzsi iskolába, így kihasználhatónak tűnt az új épület. Két évvel később, 2006-ban azonban, amikor elkészült a helyiek által csak "derzsi arénának" nevezett, hatalmas csarnok, az önkormányzat már kistérségi társulásban működtette az iskolát a szomszédos önkormányzatokkal közösen, mert csak így juthattak a gyerekek után járó magasabb támogatáshoz. Ez azt is jelentette, hogy Tiszaderzsen megszűnt a nyolcosztályos iskola, s csak az alsó tagozatosok maradtak a faluban. Tavaly ötvenkilencen, az idén pedig negyvenhatan járnak a négy osztályba.

A tornaterem kong az ürességtől, miközben a rezsiköltség havi több százezer forint.

A település helyzetét látva a tornaterem építését finanszírozó bank zároltatta az önkormányzat számláját, s a beérkező pénzt automatikusan leemelte, hogy követelését kielégíthesse. Emiatt tavaly ősszel már nem tudtak segélyt fizetni a háromszáz rászorulónak, s a közalkalmazottak sem kapták meg az esedékes bérüket. A polgármester ezért 2007 végén kezdeményezte az adósságrendező eljárás megindítását, a megyei bíróság pedig a Mátraholding Zrt.-t bízta meg a település anyagi helyzetének rendezésével. A társaság pénzügyi gondnokot jelölt ki a folyamat elindítására: egy ötfős bizottság alakult, amelyben - a gondnokon kívül - a jegyző, a polgármester és két helyi képviselő vett részt. E bizottságnak a dolga az lett volna, hogy a hitelezőknek egyezséget ajánljon. Bóta Mihály szerint a legtöbb hitelezővel meg is egyeztek az elmúlt hónapokban: volt, akinek eszközöket ajánlottak fel, másoknál halasztott törlesztési lehetőséget kértek, s volt, aki elengedte a követelés egy részét. A legnagyobb hitelezőjükkel, a tornaterem építéséhez kölcsönt nyújtó bankkal még folytak a tárgyalások, ám az adósságrendező eljárást a kihirdetésétől számított 210 napon belül - azaz idén augusztus 5-ig kellett volna lezárniuk.

- Ilyen esetben a törvény lehetőséget ad a határidő harmincnapos hosszabbítására - mondta a jegyző. Szavai szerint a polgármester augusztus 13-ára összehívott egy testületi ülést, amelyben az adósságrendezésre vonatkozó egyezséget kellett volna elfogadnia a testületnek, ezt azonban az önkormányzat elutasította. Így a határidő módosítása okafogyottá vált. Érdekes, hogy maga a polgármester az egyezség elutasítása mellett voksolt.

- Belehajszoltak minket a csődeljárásba - állította Herédy Dezső polgármester. Szavai szerint "sok bába közt elvész a gyerek", ha ugyanis egy személyben dönthetne az adósságrendezésről, már rég a folyamat végére értek volna. - Négy alkalommal nyújtottam be javaslatot az adósságrendezés módjára, de mindannyiszor leszavazott a testület.

A legnagyobb tartozásuk a tornaterem építését hitelező bank felé van, ám ez hosszú lejáratú, még tizenhárom évig fennálló kölcsön, amelyből évente nagyjából kétmillió forintot kell törleszteniük. Ez a költségvetésükből megoldható. A kisebb hitelezői követelések tízmillió forintot tesznek ki, ezt a számlájukon lévő tartalékalapból tudnák részletekben kifizetni - tette hozzá Herédy Dezső. A polgármester a további takarékoskodás módját abban látja, hogy létszámleépítést kell végrehajtani az óvodában, továbbá meg kell szüntetni az önálló jegyzői státuszt, s körjegyzőt kell kinevezni több környékbeli falu és Tiszaderzs jogi ügyeinek ellátására.

Ez utóbbi lépéssel a polgármester egy huszárvágással megszabadulna legfőbb ellenfelétől, a jegyzőtől - vélekednek többen Tiszaderzsen. A jegyző ugyanis a település pazarló gazdálkodása és hűtlen kezelés miatt néhány éve hivatalból feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, s az ügyben még mindig tart a nyomozás.

A bíróság a napokban elrendelte a vagyonfelosztást, ami azt jelenti, hogy a falu összes, forgalomképes ingatlanát és ingóságát értékesíteni kell a hitelezők számára. Az üres, parlagfüves, határszéli telkek és a romos épületek azonban vélhetően kevés pénzt hoznak a konyhára.

Emiatt Tiszaderzs is drágán fizethet a mostani csődért: nem csak vagyonát, hitelét is elveszítheti. Ha később fejleszteni akar, s önerő kell egy-egy pályázathoz, nem lesz olyan ingatlan, amire jelzálogjogot lehet terhelni. Igaz, olyan bank se akad majd, amelyik kölcsönt adna az önkormányzatnak.