Tizenhat ember, köztük hat merénylő vesztett életét tegnap a jemeni amerikai nagykövetség elleni támadásban. Az idén harmadszor támadnak szélsőségesek nyugati érdekeltségre az Arab-félsziget déli csücskén fekvő országban.
Dzsihád az amerikai nagykövetség ellen
Jemen a globális terror elleni harcban hivatalosan Washington egyik szövetségese, de megfigyelők szerint a tegnapi akció is azt sugallja: valójában inkább a szélsőségesek búvóhelye. A jemeni főváros, Szanaa központjában autóba rejtett pokolgép robbant az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. Szemtanúk szerint a rendőröknek öltözött öngyilkos merénylők autójukkal át akarták törni a nagykövetség kapuját, de miután nem jártak sikerrel, tűzpárbajba bonyolódtak a helyi rendfenntartókkal - írta a BBC.
Az akcióban hat terrorista, hat jemeni rendőr és négy vétlen járókelő vesztette életét: egy indiai asszony kivételével mind jemeni állampolgárok voltak. További tizenhat ember megsebesült. Az amerikai nagykövetség épülete kissé megrongálódott, de alkalmazottai sértetlenek maradtak. A jemeni főváros fölött még órákkal a merénylet után is helikopterek köröztek, az elkövetők után kutatva. A nagykövetség környékét több száz rendfenntartó őrizte.
A Reuters emlékeztetett, hogy az iszlám országban az idén ez már a harmadik támadás volt amerikai illetve nyugati érdekeltségek ellen. Márciusban gránáttámadásban egy iskoláslány és egy rendőr meghalt, tucatnyian megsebesültek, amikor aknavetővel vélhetőleg az amerikai nagykövetség épületét vették célba, de a mellette levő iskolát találták el. Az akciót az al-Kaida helyi szervezete vállalta. Alig egy hónappal később nyugati diplomaták lakóházát érte támadás, ezúttal áldozatok nélkül. Washington ezután az összes "nem nélkülözhetetlen" diplomatáját hazarendelte az országból.
Az al-Kaida főnök Oszama bin Laden szülőhazája, Jemen, régóta az iszlám terroristák egyik fészkének számít. Bár a szanaai kormány a 2001-es New York-i és washingtoni merényletek után az elsők között csatlakozott Amerika terrorellenes harcához, megfigyelők szerint gyakran hiábavalóak az erőfeszítései. A puccsita katonaként 1978 óta Észak-Jement, majd 1990 óta az újraegyesített országot vezető Ali Abdullah Szaleh elnök ugyan kemény kézzel igyekszik irányítani a szunnita államot, mellette áll a hadsereg és a legfontosabb törzsi vezetők is, ám Jemen az utóbbi időkben leginkább a túszul ejtett turisták miatt került a hírekbe.
Az országban rengeteg a közkézen forgó fegyver, ráadásul az északnyugati területek síita felkelőit a kormány képtelen ellenőrizni. A 2006-ban újabb hét évre megválasztott Szaleh elnök helyzete sem egyszerű: az amerikai támogatás gazdasági szempontból nélkülözhetetlen, ugyanakkor a lakosság nagyobb része ellenségesen viszonyul az Egyesült Államokhoz. Az északnyugati Szadaa tartomány rendszeres felkelései egyfajta ellenreakcióként értelmezhetők az elnök Amerikai-barát politikájára. A rendkívül szegény országban 2000-ben az akkor még kevéssé ismert al-Kaida már "főpróbát" tartott: az ikertornyok elleni merénylet előtt alig egy évvel a jemeni partoknál (Ádenben) érte váratlan támadás az amerikai Cole rombolót.
