Orosz katonai bázisok Dél-Oszétiában és Abháziában

Oroszország biztosította katonai jelenlétét Dél-Oszétiában és Abháziában, miután a Kreml részéről egyoldalúan függetlennek elismert, formálisan Grúziához tartozó területekkel szerdán megállapodást kötött, amely orosz katonai bázisok létrehozását teszi lehetővé.

A moszkvai egyezmény kilátásba helyezi a két térség és Oroszország energiaellátó és távközlési rendszerének egyesítését, valamint a gazdasági-kereskedelmi együttműködés mellett rendelkezik a kettős állampolgárságról is.


- Közösen lépünk fel a békéért és megakadályozzuk, hogy újabb agresszív támadás induljon meg Grúzia részéről, mert az katasztrófához vezetne - nyilatkozta az aláírás után Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök szavaival ellentétben Tbiliszi szerint nem Grúzia, hanem Oroszország kezdte meg a katonai támadást augusztus 8-án Dél-Oszétiában. A grúziai belügyminisztérium hírszerző osztályának vezetője ezt bizonyító hangfelvételeket adott át Washingtonnak és a közvetítőként aktív Párizsnak.


Ugyanakkor Sota Utiasvili lapunknak korábban kijelentette: a grúz fél volt kénytelen hadműveletet indítani, mivel Oroszország "mindenképp támadott volna". (Hasonló szellemben nyilatkozott a jelenlegi vezetés Oroszország-politikáját egyébként elítélő ex-elnök, Eduard Sevardnandze is.)


Nem vitatja a grúz fél által megkezdett támadás tényét a Tbilisziben működő Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Grúziai Alapítványa főmunkatársa sem. Igaz, Arcsil Gegesidze szerint ez orosz csapda volt, amelybe a grúz vezetés belesétált, és az augusztusi fegyveres konfliktus különben sem vizsgálható az elmúlt 17 évtől függetlenül, amelynek során a térségben szolgáló békefenntartókat adó Oroszország gyakorlatilag a két terület Grúziától való elszakítását készítette elő, a szakadár hadseregek megerősítésével, az ott élőknek adott orosz állampolgársággal, katonai célú vasútépítéssel és a határ mentén rendszeresen tartott demonstratív hadgyakorlatozással.


- Grúzia nem mond le egyetlen négyzetméteréről sem - jelentette ki szerdán a grúz elnök. Mihail Szaakasvili a parlamentben elmondott beszéde után reformjavaslatokkal állt elő, gesztusokat adva a kétharmados többséggel bíró kormánypárttal szembenálló ellenzéki frakcióknak is. Többek között könnyítette a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványok benyújtásának feltételeit is. A parlament súlyának növelése a kormány rovására azonban egyúttal az elnök mozgásterének szélesítését is jelenti. Ez arra utal, hogy Szaakasvili az augusztusi fegyveres konfliktus körülményeit mind jobban firtató ellenzék és az egyre inkább kritikus korábbi szövetséges, a közelmúltban Washingtonban és Berlinben is tárgyaló Nino Burdzsanadze összefogása ellen készül fel, tartva attól, hogy a politikusnő személyében a Nyugat új szövetségest találhat a grúz vezetés által kitűzött euroatlanti integráció megvalósításában.

 

Moszkva

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.