A megismételt elsőfokú eljárásban megtartott perbeszéd során Kamarás Géza ügyvéd azt mondta, hogy védence nem is járt a bűncselekmény helyszínén, a bűnüldöző hatóságok tudják, hogy más követte el a nyolc halálos áldozatot követelő 2002 májusi vérengzést, ezért indokolt Hajdú László bűncselekmény hiányában történő felmentése.

Egy másik eljárásban W. Róbert ellen áprilisban emelt vádat az ügyészség a móri vérengzés miatt a Fejér Megyei Bíróságon. Abban az eljárásban volt egy másik gyanúsított is, ám ő még a nyomozás során előzetes letartóztatása alatt öngyilkosságot követett el.

W. Róbert és Hajdú László ügye mellett egy harmadik eljárás is folyamatban van a móri ügyben. Itt Hajdú vádlott-társának, a móri  ügy miatt jogerősen - feltehetően ártatlanul - tényleges  életfogytiglanra ítélt Kaiser Edének a perújítását tárgyalja majd a  Fővárosi Bíróság.

Hajdú László és Kaiser Ede ellen a móri ügyön kívül több más  minősített rablás miatt is vádat emelt az ügyészség. Azokban az  ügyekben a vádlottak - egy emberölési kísérletet leszámítva - javarészt beismerő vallomásokat tettek, így minden bizonnyal akkor  is sok éves szabadságvesztésre számíthatnak, ha a móri ügyben végül  felmentik őket.
Szerdai védőbeszédében Kamarás Géza beszélt arról is, hogy a  hatóságok Hajdúra nézve terhelő bizonyítékokat "kreáltak", például a felismertetések során.

"A gombhoz keresték a kabátot, nem pedig a kabáthoz a gombot" - fogalmazott Hajdú védője.

Az ügyvéd szerint a nyomozó hatóságok a gyanúsítottakat és a tanúkat is megpróbálták befolyásolni a kihallgatások során.

A védő szerint nyomatékos enyhítő körülmény, hogy Hajdú László  fél évtizede büntető eljárás hatálya alatt áll, méghozzá éppen a  móri ügyben, amellyel így összeforrt a neve, és amely miatt éveken  át rendkívül szigorú körülmények között tartották fogva.

A védő a korábbi eljárásban kiszabott 15 éves szabadságvesztésnél lényegesen enyhébb büntetést indítványozott   Hajdúra a vádban még szereplő minősített rablások miatt.

A Fővárosi Bíróság várhatóan október 13-án, Hajdú László utolsó  szó jogán előadott védekezését követően hirdeti ki az első fokú  ítéletet.

(MTI)