A vártnál jóval kevesebb pályázat érkezett be eddig az állami panelprogramra. A beadási határidő előtt két héttel alig 380 panelpályázatot nyújtottak be az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Kht. Lakásinnovációs Divíziójához, amely az önkormányzati tárca megbízásából a programot felügyeli. A pályázatok összesen 15880 lakás felújítását célozzák, ami alig negyede a tárca által korábban reméltnek. Jauernik István államtitkár egy hónapja még 60-70 ezer panelotthon energiatakarékos megújításában bízott, hangsúlyozva: pénz hiányában egyetlen pályázatot sem utasítanak el. Erre a jelenlegi állás szerint nem is lesz szükség. Az eddig beérkezett pályázatok támogatási igénye összesen 5,604 milliárd forint. Ez épp a fele az idén rendelkezésre álló 11,5 milliárd forintnak. Holott Bujdosó Sándor lakásügyi szakállamtitkár már júniusban arról adott hírt, hogy az önkormányzatokhoz 1210 panel-, 110 kéményfelújítási és száz Ökoprogram-pályázat érkezett, ami összesen 60 ezer lakás megújítását jelentette volna, tízmilliárd forintra rúgó állami támogatással.

A társasházak pályázatainak kétharmada azonban nem jutott túl az önkormányzatokon. A pályázati feltételek értelmében ugyanis a lakóközösségek legfeljebb a felújítás költségeinek harmadát kérhetik az államtól, a többit az önkormányzatnak és a tulajdonosoknak kellene összeadniuk. Az önkormányzatok többsége azonban képtelen lépést tartani a lakóközösségi igényekkel. A panelprogram élharcosai közé tartozó Kaposvár és Szeged bejelentette, hogy minden pályázatot támogat. Miskolcon a héten döntenek az eredetileg meghatározott 750 millió forintos keret 250 millió forinttal való megtoldásáról. Így 62 pályázat támogatásával összesen 3100 lakás felújításához járul hozzá a város - tájékoztatta lapunkat Tompa Sándor, Miskolc "panelbiztosa". Csakhogy az idén 130 pályázatot adtak be, összesen 7400 lakás korszerűsítésére kérve pénzt. A támogatási igény meghaladta a 2,7 milliárd forintot. A pályázókat sajátságos pontrendszerrel rangsorolták: minél kevesebb önkormányzati támogatást kért a társasház, annál több pontot kapott.

A panelpályázatot kiíró önkormányzatok többsége hasonló eljárással válogat a pályázók között. Ők még mindig jobban jártak, mint azon települések panellakói, ahol meg sem hirdették a pályázatot. Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Gödöllőn, illetve Pápán tehát legfeljebb az állami harmadra pályázathatnak társasházak. Ezt is csak az idei évtől. Az önrészt javarészt hitelből előteremtő tulajdonosokat azonban kevéssé csábítja az új lehetőség. A lakók tűréshatára átlagosan havi ötezer forint, amibe aligha fér bele az önkormányzati harmad finanszírozása. Ezt támasztják alá a minisztériumhoz beérkezett pályázatok is, hiszen a maximálisan kérhető félmillió forint helyett lakásonként átlag 300 ezer forintot kérnek a tulajdonosok.

A jelenlegi győztesekkel a legkorábban októberben köt szerződést a minisztérium, a megfelelő kivitelező cég megtalálása - pláne közbeszerzés esetén - hosszú hónapokat vehet igénybe, a munkálatokat pedig akár egyetlen lakó is leállíthatja hosszú hónapokra. Egy-egy pályázatnyertes felújítás átlagos átfutási ideje így egy-két év, de nem ritka, hogy három évig is elhúzódik.

A Fidesz lakótelep-munkacsoportja mindenesetre úgy véli, hogy a jelenlegi panelprogram a korrupció melegágya. A programot felügyelő ÖTM viszont azzal utasítja
vissza a vádat, hogy épp az idei évtől szigorították az állami támogatás felhasználását és a műszaki ellenőrzést. A cégek prímának tűnő - a pályázat megírásától a kivitelezésig tartó - ajánlatait azonban érdemes figyelmesen átnézni, mivel a pályázatírói, tanácsadói, projektmenedzselési díjakból öszszeálló járulékos költségek a minisztérium számításai szerint elérhetik a teljes költség öt-nyolc százalékát.

A Fidesz elkötelezett a panelprogram folytatása mellett, de azt mindenképpen hatékonyabbá és ellenőrzöttebbé tenné. Beleértve az elődök által kötött szerződések utólagos ellenőrzését is - figyelmeztet László Tamás, a Fidesz lakótelepi munkacsoportjának vezetője.