- Nincs valódi alkotmányos indoka és aránytalan korlátozást jelent, hogy a helyszínen el kell venni a jogosítványt attól a sofőrtől, aki csak minimális mennyiségű alkoholt fogyasztott, és ez nem befolyásolja a vezetésben. Jelenlegi formájában egyfajta előrehozott büntetés az úgynevezett zéró tolerancia alapján előírt intézkedés – áll Szabó Máté állásfoglalásában. Az állampolgári panasz nyomán hivatalból indult ombudsmani vizsgálat azt is megállapította, hogy hiányos az ittas járművezetéssel kapcsolatos szabályozás.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentésében hangsúlyozta, hogy a szúrópróbaszerű ellenőrzések, az ittas vezetés szankcionálása önmagában nem kifogásolandó, sőt, mások alapvető jogainak védelmében megkövetelhető. Csakhogy a hatályos jogszabályok egyike sem szól érdemben az alkoholszondás vizsgálatról, annak következményeiről vagy épp azokról az esetekről, amikor a járművezető vérmintaadásra kötelezhető. A rendőrség számára útmutatást csak az ORFK nem nyilvános, jogszabálynak nem minősülő belső intézkedései tartalmaznak.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleményben reagált Szabó Máté állásfoglalására, hangsúlyozva: a hatályos szabályok és az azok megszegése esetén kiszabható szankciók továbbra is érvényesek, azokat egy hivatali állásfoglalás önmagában nem változtatja meg. „A Magyar Köztársaság Kormánya büszke arra – áll a közleményben –, hogy a korábbinál szigorúbb szabályozással soha nem látott mértékben sikerült javítani a közlekedésbiztonságot”. Az új szabályok bevezetése óta 209- el kevesebben vesztették életüket az utakon, mint az elmúlt év azonos időszakában.

A szaktárca ugyanakkor nem zárkózik el az ombudsmani állásfoglalásban megfogalmazott javaslatok megfontolásától.
Rendőrségi források szerint, ami egy éve még lehetetlennek tűnt - jelesül az, hogy 2001-hez képest 2010-re a harmadával csökkenjen a balesetekben elhunytak száma - ma már kézzelfogható közelségű. Komáromi Endre ezredes, az ORFK közlekedési főosztályvezetője „kis kormányzati segítséggel” azt is megvalósíthatónak tartja, hogy a rendőrség a régi uniós tagállamoknak előírt mértékű csökkentést is elérje.

Az EU a 2001-ben kiadott Fehér könyvében előírta a tagállamoknak, hogy 2010-re csökkentsék a felére a balesetek halálos áldozatainak számát. Mivel hazánk csak 2004-es uniós csatlakozása után részesülhetett a fenti célok megvalósítására elkülönített forrásokból, csupán 30 százalékos csökkentést vállalt. 2006-ban a tagállamok átlagosan 20 százalékos csökkentésről számolhattak be. Magyarországon, ugyanezen idő alatt – ha csak kis mértékben is – tovább nőtt az emberéletet követelő közlekedési balesetek száma.

A zéró tolerancia és az objektív felelősség bevezetése óta azonban jelentősen csökkent a közúti tragédiák száma. Az év első nyolc hónapjában negyedével kevesebb halálos kimenetelű baleset 209-el kevesebb emberéletet követelt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Országosan pedig 14 százalékkal csökkent az ittas vezetők okozta baleset száma.

Az ORFK szeretné elérni, hogy néhány KRESZ-szabályt még a KRESZ átfogó módosítása előtt változtassanak meg. Legyen kötelező például a lámpával nem védett zebrák előtt 30 kilométeres sebességre lassítani. Hogy miért pont harmincra? Mert a jelenlegi bírói gyakorlat szerint, minden esetben az autós a felelős, ha 35 kilométer per óránál nagyobb sebességgel gázol a gyalogátkelőhelyen. A rendőrség lényegében ezt a bírói gyakorlatot szeretné a jogszabályba beemelni.

– Ausztriában az autósok 70 százaléka már akkor is megáll a gyalogátkelő előtt, ha a gyalogos még nem lépett le. Nálunk 80 százalékuk akkor sem, ha már lelépett – magyarázza az ezredes, hozzátéve, az idén 750 baleset történt gyalogátkelőhelyen – többségük az autósok hibájából.