Keleten bezárult a csonka M0-s körgyűrű

Forgalomba helyezték az M0-s keleti szektorát: az M3-as autópályát és a 4-es főutat összekötő autóút 26,5 kilométerét kedd délután vehették birtokba az autósok. A lassan épülő körgyűrű a Megyeri híd szeptember 30-i átadásakor Budakalászt is eléri. A még így is jócskán csonka M0-s teljes, 107 kilométeres kiépítésére azonban még legalább egy évtizedet várni kell.

Megnyitotta az őszi útavatások sorát Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök kedden az M0-s autóút M3-as autópályától a 4-es főútig vezető szakaszán vágta át a nemzetiszín szalagot. Ollócsattintásával két évtizedes várakozásnak vetett véget: az M0-s az M6-os kivételével immár összekapcsolja a Budapestre vezető valamennyi gyorsforgalmi utat. Ezzel a még mindig csonka körgyűrű új szakaszának átadása után a főváros útjai elvben mentesülhetnek az országon áthaladó kamionforgalom terhe alól. Az azonban csak az elkövetkező hetekben derül ki, hogy a szükségesnél kormányzati ciklusokkal később megépült útszakasz ténylegesen milyen hatást gyakorol a főváros és a környező települések forgalmára.

Az M3-as autópálya és az M5-ös között autózók sok időt megspórolhatnak az M0-s 49 milliárd forintból elkészült kétszer két sávos - egyes szakaszokon egy újabb sávval még bővíthető - betonburkolatú pályáján. Az engedélyezett 110 kilométeres sebesség mellett a 26,5 kilométeres új sztrádán a 4-es utat, tehát Vecsést, kényelmes autózással is elérhetik húsz perc alatt. Aki nem menne ilyen messzire, hét csomóponton keresztül hajthat le a főváros XV., XVI., és XVII. kerületébe vagy a szomszédos agglomerációs településekre.

Az új szakaszon végighajtók a vecsési csomóponttól néhány perc alatt elérhetik a déli országhatárig vezető M5-öst az M0-s néhány éve forgalomba helyezett ugyancsak betonburkolatú 13 kilométerén. A teljes menetidő tehát az M3-as és az M5-ös között kevesebb mint fél óra lehet. A fővárosi peremkerületek nem éppen autópálya minőségű útjain kacskaringózva vagy a Hungária körúton araszolva ehhez a kalandtúrához eddig akár másfél-két órára is szükség lehetett.

Az M0-s új szakaszának átadásától ennek megfelelően elsőként éppen azt remélik, hogy eltünteti a kamionokat a Hungária körútról. Ahol ezzel - a várakozások szerint - megszűnnek a közlekedést rendre megbénító torlódások, forgalmi dugók. Még akkor is, ha például az Ukrajna irányából érkező és zömmel az M1-es autópályán Ausztria vagy az M7-esen Horvátország felé tartó tehergépkocsiknak az M0-s egy ideig még jókora kerülőt jelent majd. Egyelőre ugyanis nem épült meg az utat érzékelhetően lerövidítő M31-es autóút a csonka körgyűrű és Gödöllő között. A beruházás munkálatai az év végén kezdődhetnek meg. Ehhez az alapokat megteremtette, hogy Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a napokban hirdetette ki: az új útszakaszt a Colas és a Hídépítő konzorciuma építheti meg. Így elvben elhárult az akadálya, hogy az EU kohéziós alapjának 85 százalékos (285 millió eurós) támogatásával megvalósuló M0 kelet-M31 projekt elkészüljön.

Az M3-ast a 4-es főúttal összekötő gyorsforgalmi út megnyitása ettől függetlenül megkeserítheti az M0-s már amúgy is zsúfolt déli szektorában közlekedők életét. Az eddig a Hungária körúton közlekedő kamionoknak az a hányada ugyanis, amely a keddi sztrádaavatás előtt a Lágymányosi hídon keresztül jutott el az M1-esre és az M7-esre, mostantól biztosan az M0-ást használja majd. Ez azt jelentheti, akár napi több ezer gépjármű ahelyett, hogy Dél-Budán áthajtva okozna torlódásokat, a déli szektor forgalmát növeli majd. Mindezt akkor, amikor a körgyűrű M5-ös autópályától az M7-es érintésével az M1-esig vezető 29 kilométerének egyes szakaszain az átlagos napi forgalom már eddig is meghaladta a 98 ezer járművet. Ami hozzávetőleg húsz százalékkal több, mint a kétszer két szűkített forgalmi sávos M0-s elméleti kapacitása.

De az M0-s legrégebbi, déli szektorában újabb csapást jelenthet, hogy szeptember 23-án az M6-os is becsatlakozik: a Vegyépszer által épített, és már két és fél éves csúszásban lévő hiányzó 11,4 kilométeres szakaszának avatása után Nagytéténynél a dunaújvárosi sztráda is rákapcsolódik a csonka körgyűrűre. A forgalmi szakértők szerint ez azzal járhat, hogy a keleti és a dél-nyugati országrész között közlekedő szintén több ezer gépjármű is az M0-s déli szektorában próbál majd átjutni.

Hosszabb távon kizárólag az M0-s déli szektorának bővítése jelenthet megoldást. Ezzel azonban az illetékesek elkéstek: az útszakasz kétszer három sáv plusz irányonként egy-egy leállósávos autópályává bővítéséből eddig csak a tervek készültek el. A beruházás közbeszerzési eljárása az ígéretek ellenére hónapok óta várat magára. Ha az építkezés egyszer megkezdődik, a munkálatok idején a meglévő pálya egy részét is lezárják. Folyamatosak lesznek a terelések, és az építkezéshez alapanyagot szállító kamionok is erre közlekednek majd. Ami minden valószínűség szerint rendszeres dugókhoz, az útszakasz járhatatlanná válásához vezet majd.

A körgyűrű most átadott keleti szektorának egyik szakaszát az Egút-Debmút páros, két másikat a Porr és az azóta felszámolás sorsára jutott Viadom konzorciuma építette meg. A területkisajátítások elhúzódása, illetve az építési engedélyek megszerzésének nehézségei miatt majd háromnegyedéves késéssel.

Az már biztos, hogy az M0-s két hét múlva tovább bővül. Szeptember 30-án - az építkezést akadályozó árvizek miatt nyolc hónap késéssel - adják át a forgalomnak a majdani körgyűrű északi hídját és a hozzá vezető útszakaszokat. A 62 milliárd forintért a Strabag és a Hídépítő által épített északi szakasz és a hozzá tartozó Megyeri híd avatása után az M0-son elméletileg Budakalásztól az M1-es autópályáig el lehet majd jutni. De nem nyugat felé autózva, hanem éppen ellenkezőleg, kelet felé kerülve. Az M0-s teljes hossza ekkorra 78,5 kilométer lesz. Valószínű, hogy ekkorát egyetlen Bécs felől érkező sem kerül majd, ha meg akarja csodálni a szentendrei skanzen kerekes kútját.

A Szentendrei út és az M1-M7 közös kivezető szakasza között még több mint egy évtizedig Budapesten keresztül vezet majd az út. A budai alsó rakparton vagy a Margit körút, Alkotás út útvonalon az északi elkerülő autópálya hiányában garantáltan egyre nagyobb lesz a zsúfoltság. Aminek az az előnye kétségtelenül meglesz, hogy a környezetvédők nyugodtan alhatnak: a budai hegyek lankáin sehol nem vezet majd át valamirevaló autóút. Ezzel szemben a belső budai kerületekben lakók, de még az előkelő Rózsadomb lakói is évről évre büdösebb levegőt lélegezhetnek majd be. Ezen pedig a gépkocsik kitiltásáról szóló zöldötletek nem sokat változtathatnak. Az autók valamerre mindenképpen közlekednek majd.

Szerény segítséget jelenthet, hogy az M0-s 11-es és 10-es út közti szakasza a tervek szerint 2013-ra megépül. A nyolc kilométernyi autóút építése azonban meglehetősen költségesnek ígérkezik. Pályája ugyanis hozzávetőleg öt kilométeren alagútban fut majd. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a ma még igen távolinak látszó forgalomba helyezése után a Megyeri híd felől érkező és Budakalász mellett elhaladó gépkocsik a 10-es útnál kénytelenek lesznek visszatérni a fővárosi utakra. Az M0-s innen az M1-esig vezető mintegy 20 kilométere leghamarabb 2020-ra épülhet meg. Ha egyszer elkészül, a körgyűrű teljes hossza 107 kilométer lesz.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.