Öten együtt 388 évesek, az egész világ sorsának alakításában szerepet játszottak. A részleteket illetően meg-megbotlanak - egyikük a Biztonsági Tanács állandó tagjának nevezi Németországot, másikuk elnöknek Nuri al-Maliki iraki kormányfőt -, de a George Washington Egyetem zsúfolásig megtelt Lisner-auditóriumában a hallgatóság nem arra kiváncsi, hogyan látják a fát, hanem miként az erdőt. A CNN-en majd szombaton vetített hétfői vitát a csatorna sztárriporterei, köztük Christiane Amanpour vezették, kérdéseikre Madeleine Albright, James Baker, Warren Christopher, Henry Kissinger és Colin Powell korábbi főkülügyér válaszolt.
 
A vitát Irak, Guantánamo, Abu Ghraib képei vezetik fel. A Pew Research felmérése szerint Amerikát még a szövetségesei sem nagyon szeretik. Az iszlám világban a "baráti" országok lakosságának négyötöde is negatívan ítéli meg az Egyesült Államokat, de a németeknél is csak egyharmaduknak van róla elismerő véleménye. Mi lesz a feladata a Fehér Ház következő lakójának? Hogyan lehet helyreállítani a bizalmat?
 
Az ősz halántékú exkülügyminiszterek (Albright látható örömmel mondja: ritkán fordul elő vele, hogy ő a legfiatalabb a társaságban; Powell pár héttel idősebb nála) nem hagynak kétséget a felől, hogy nyitni kell a szövetségesek, a világ felé. - Az amerikai népnek is meg kell értenie, hogy az együttműködésben is erő lakozik - így Albright, Bill Clinton elnök második fődiplomatája. Mint mondja, az USA megítélésében szerepet játszik, hogy szélesedik a világban a szakadék a szegények és a gazdagok között, sokan pedig úgy vélik, ebben az amerikaiak szerepet játszanak. Az idősebb George Busht szolgáló Baker hangsúlyozza: miközben világosan lépni kell, amikor az amerikai érdekek megkívánják, és az elrettentés eszköze is bevált az elmúlt évtizedekben, rendelkezésre állnak a "puha erő" eszközei is, a diplomácia, a kereskedelempolitika, a civil kapcsolatépítés. Christopher, Clinton elnök első külügyminisztere szerint az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a (terroristák, terrorizmussal gyanúsítottak) kínzásának gyakorlatával, és aktív szerepet kell játszania az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében. Kissinger, a korelnök (85 éves) állítja: Washingtonnak nem a népszerűséget kell hajhásznia, hanem figyelnie kell, hol tart a világ, és meg kell határoznia, milyen irányban szeretné, ha tovább haladna. - Alapvetően fontos, hogy a következő elnök stábjának meghatározó tagjai között egyetértés alakuljon ki a legfontosabb teendőkről! - figyelmeztet a jelenlévők közül az egyetlen, aki két elnöknek (a republikánus Richard Nixonnak és Gerald Fordnak) is miniszterként dolgozott.
 
Amanpour és kollégája aktuálpolitikai kérdésekről, Oroszországról, Irakról és Afganisztánról is faggatta a veterán politikusokat. Kissinger úgy vélte: Moszkva a szovjet időket idézi, amikor fel akarja forgatni a világrendet, de nem azonos a Szovjetunióval, sokat változott, noha nem lett demokráciává. - A következő elnöknek keresnie kell az együttműködés lehetőségét Moszkvával, vannak közös ügyeink - hangoztatta. Albright kiemelte: a NATO bővítése nem oroszellenes folyamat, Moszkva nem vélheti úgy, hogy a szomszédságában lévő független országok veszélyt jelentenek rá. Baker és Powell, George W. Bush első külügyminisztere is azon az állásponton volt, hogy az oroszkérdést stratégiai, nem pedig taktikai vagy érzelmi alapon kell tekinteni. - A grúzokkal szemben az oroszok lehet, hogy brutálisan és bután, ugyanakkor teljesen kiszámíthatóan léptek fel - emlékeztetett az egykori katona, aki az idősebb Bush és az első öbölháború idején még a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökeként szolgált.
 
A 71 éves Powell, az első afro-amerikai főkülügyér (1997 óta egyébként női, illetve színesbőrű politikusok töltik be a korábban fehér férfiaknak fenntartott hivatalt) elnökválasztási dilemmáját is megosztotta a jobbára egyetemi oktatókból, diákokból, újságírókból és diplomatákból álló hallgatósággal. Mint mondta, "felvillanyozó lenne" egy afro-amerikai elnök megválasztása, de nem jutott dűlőre, melyiket válassza a két jelölt közül. - Mindkettejüket figyelem és rendkívül jól ismerem. Nem döntöttem még el, hogy melyikükre szavazok. Kiváncsi vagyok, hogyan alakulnak majd a viták, hiszen elég már a "kirúzsozott disznóhoz" hasonló dolgokból, rá kellene térni a valódi témákra! - fejtette ki.
A "kirúzsozott disznó" láthatóan nem tud kikopni az elnökválasztási kampányból. John McCain csapata korábban bocsánatkérést követelt Barack Obamától, mivel szerintük az illinois-i szenátor disznónak nevezte Sarah Palin republikánus alelnökjelöltet. - Ki lehet rúzsozni egy disznót, az attól még disznó marad. Be lehet csomagolni egy döglött halat változásnak nevezett papírba, de attól még bűzlik nyolc év után - mondta valójában Obama. A "kirúzsozni a disznót" fordulat az amerikai angolban, korábban, Hillary Clinton támadva McCain is bevetette. De republikánus konvención éppen Palin mondott el egy rúzsos viccet, így a "nagy dilemma" az, hogy Obama erre utalt-e vissza. - Mi a különbség egy jéghokiszurkoló anyuka és a pitbull között? A rúzs - utalt természetére önironikusan Palin.

Washington