A döntéshez Hollandia ragaszkodott, Belgium pedig támogatta, s így nem érvényesülhetett 25 tagállam Szerbiára nézve kedvező akarata.

Azt, hogy a többség mást akart, Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a brüsszeli tanácskozást követő sajtótájékoztatón tett kijelentése is igazolta, miszerint "csaknem biztos" abban, hogy a következő, októberi külügyminiszteri találkozón sikerül megállapodni az EU-szerb átmeneti kereskedelmi megállapodás életbe léptetéséről.

Olli Rehn, az EU bővítésért felelős biztosa egyenesen azt javasolta Szerbiának, hogy kezdje el egyoldalúan igazodni a kétoldalú megállapodás előírásaihoz. Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettes erre azt felelte, hogy az ajánlatot komolyan megfontolják, de hozzátette: minden egyezmény sorsa két fél magatartásán múlik.

A Szerbia számára kedvezőtlen döntés előtt Serge Brammertz, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze arról tájékoztatta az EU-külügyminisztereket, hogy jelentős előrelépés történt Szerbia és a törvényszék együttműködésében.

Azt hiszem, a holland külügyminiszter is tudja, hogy komolyan figyelembe kell venni Brammertz és kollégái értékelését. Remélem, hogy elmondja ezt parlamentjének, s októberben, Luxemburgban (az EU következő külügyminiszteri ülésén) már pozitív válasz születik a szerb kérésre - mondta ennek kapcsán Jean Asselborn, az EU elnökségi feladatait jelenleg ellátó Franciaországot a következő fél évben követő Luxemburg külügyminisztere.

Nem hiszem, hogy túl sok gond lenne (a holland vétót támogató) Belgiummal, viszont semmiképp se szabad sarokba szorítani Hollandiát. Gondolkodási időt kell hagyni neki - érvelt szerb újságírók előtt Asselborn.

Belgrádból eközben csak az EU-társulást kívánó üzenetek érkeztek. Szerbia semmi szín alatt se mond le stratégiai céljáról, az európai integrációról - jelentette ki Boris Tadic szerb államfő újságíróknak még azelőtt, hogy az EU tagállamok külügyminiszterei a Belgrád számára nagyon fontos átmeneti kereskedelmi megállapodás életbe léptetése ellen döntöttek.

Hasonlóan nyilatkozott Bozidar Djelic is Brüsszelben, de utalt rá, hogy a hollandok saját rossz lelkiismeretük miatt akadályozzák Szerbia európai integrációját. Békefenntartóik kivonultak a boszniai Srebrenicából, s átadták a várost a helyi szerb haderőnek, lehetővé téve ezzel 8 ezer muzulmán férfi, fiúgyermek lemészárlását. Ezért a bűnért üldözik máig Ratko Mladic boszniai szerb hadsereg-főparancsnokot, akinek a tartózkodási helyéről senkinek sincs tudomása, viszont máig Szerbiától követelik a kiadását.

(MTI)