Az 59 éves nyugalmazott tábornokot elsősorban a hadsereg egységeként tevékenykedő külföldi muszlimok, az úgynevezett mudzsahedinek kegyetlenkedései miatt vonták felelősségre.

A vád képviselői eredetileg 15 év büntetést kértek, a védelem viszont felmentést, arra hivatkozva, hogy a mudzsahedinek fölött az ellenőrzést Bosznián kívülről gyakorolták. A bírák a vádak jelentős részét elutasították. Eredetileg nemi erőszakért és gyilkosságokért is felelősséggel vádolták Delicet, de az előbbit már a bizonyítási eljárás során, az utóbbit pedig most az ítélkezés során elvetették.

A Delic terhére rótt legsúlyosabb vádak között szerepelt, hogy nem büntette meg a parancsnoksága alá tartozó külföldi - elsősorban észak-afrikai és közel-keleti - muzulmánokból álló mudzsahedin osztag vérengző akcióját fogoly boszniai horvát civilek és katonák ellen, 1993 júniusában Maline és Bikosi helységeknél.

Ugyancsak mudzsahedinek 1995 nyarán és szeptemberében az Ozren hegy térségében foglyul ejtett boszniai szerb katonákat kínoztak, vertek és öltek meg, a vád ezért is részben Delicet tenné felelőssé feljebbvalóként. Csak szeptemberben 60 fogoly tűnt el nyomtalanul a kamenicai gyűjtőtáborból.

A bírák az említett bűnökre vonatkozó vádak nagy részét nem látták bizonyítottnak, csak a kamenicai táborban elkövetett kegyetlenkedések esetében. Úgy ítélték meg ugyanis, hogy a mudzsahedin egység csak 1995 közepére illeszkedett be a hadseregbe olyan mértékben, hogy Delicet felelőssé lehessen tenni tetteiért

Az elnöklő dél-afrikai bíró, Bakone Justice Moloko mindazonáltal jelezte, hogy a döntést nem egyhangú, hanem többségi véleménnyel hozták, mert az ő álláspontja szerint a parancsnoki felelősség korábban is terhelte Delicet az említett egység tevékenységéért.

Delic a háború után, 1996-tól 2000-ig a bosnyák-horvát közös hadsereg parancsnoka is volt. 2005 februárjában önként adta fel magát a hágai törvényszéknek, pere tavaly nyáron kezdődött. Az áprilisig tartó tanúkihallgatások során a bíróság két szarajevói ülésnapot is tartott: ezek voltak az elsők, amelyeket Hágán kívül bonyolítottak le.

Most kiszabott büntetéséből levonják azt a 488 napot, amelyet már börtönben töltött.

Tizenöt év alatt a Nemzetközi Törvényszék 161 személyt helyezett vád alá a volt jugoszláviai háborúk alatt elkövetett bűnökért. Közülük 115 esetében az eljárás már be is fejeződött. Az elítéltek nagy része boszniai szerb, de bosnyákok, horvátok és albánok is voltak a vádlottak között.

(MTI)