Közönséges számítógépes bűncselekménynek indult, ám mára egyre szövevényesebb politikai botránnyá dagadt az UD Vagyonvédelmi Zrt. elleni nyomozás. Ami igen valószínűnek látszik: a cég kiterjedt "adathalászatba" kezdett. Ám megbuktak, amikor a titkosszolgálatok informatikai rendszerével is próbálkoztak. Ezt követően titkos nyomozással sikerült kideríteni, hogy a kormányzati gerinchálózat más pontjain is betörést kíséreltek meg, illetve az Origo levelezőrendszeréről igyekeztek adatokat gyűjteni.

Miután a titkosszolgálatnál a nyílt büntetőeljárás elrendeléséhez elegendő bizonyíték gyűlt össze, az ügyet - és a bizonyítékokat, egyebek mellett lehallgatási jegyzőkönyveket - átadták a rendőrségnek, s a cég négy vezetőjét és egy ismeretlen személyt pedig államtitoksértés gyanújával feljelentettek. Ezt követte a múlt hét szerdán a házkutatás, amelynek során a vállalkozás és a cégvezetők összes számítógépét és adathordozó eszközét lefoglalták.

A helyzet kormányzati körökben súlyos aggodalmat keltett, hiszen titkos információkat tartalmazó szervereket támadtak meg. Állítólag a nemzetbiztonsági kabinet összehívására is ez adott okot.

A politikai motívum azonban fel sem vetődött, míg Horváth József, a cég vezérigazgatója ki nem jelentette, hogy nem a vállalkozásuk a célpont, hanem "például a Fidesz". Az UD Zrt. későbbi közleményében meg azt állítja, hogy a sajtóból szerzett nem hivatalos értesülései alapján több politikai üggyel is összehozták a céget. Igaz, eddig csupán egyetlen esetre derült fény. Lehetséges, hogy tudnak még valamit? Erre a vonalra erősített rá a fideszes Demeter Ervin egykori titkosszolgálati miniszter. Szerinte Szilvásy György titkosszolgálatokat irányító miniszter és "bandája" előre felépített koncepciós eljárásban próbálja meg lejáratni a legnagyobb ellenzéki pártot.

Kérdés, hogy péntek reggel miért állt elő ezzel, hiszen addig politikai összefüggésekről szó sem volt. Csak néhány órával később hozta ugyanis nyilvánosságra Dávid Ibolya MDF-elnök annak a hangfelvételnek a részleteit, amely szerinte azt bizonyítja, hogy kompromittáló adatokat gyűjtöttek volna róla. Estére kiszivárgott az eredeti hanganyag, amiből az valószínűsíthető, hogy az akciót a Fidesz-kormány volt kancelláriaminisztere pénzelte volna, és az OTP vezetőjét is tájékoztatták arról, hogy az UD milyen megbízást kapott. Az érintettek tiltakoznak, jogi lépéseket fontolgatnak.

Lehetséges, hogy Demeter tudott az ügyről, és előremenekült? Van-e jelentősége annak, hogy volt titkosszolgálati miniszterként ismerhette az UD vezetőit, akik kivétel nélkül egykori nemzetbiztonsági tisztek?

Alappal idézi-e fel a mostani helyzet Kövér 2003-as kijelentését: nem bíznak a nemzetbiztonsági szervekben, ezért saját információs csatornákat építenek ki? A céget 2004 októberében hozták létre, és vezérkara kivétel nélkül a 2002-ben kormányra került MSZP-SZDSZ- koalíció idején menesztett, egykor magas beosztású titkosszolgákból áll. Az idén csatlakozott hozzájuk a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik vezető beosztású munkatársa is, akit összefüggésbe hoztak az adathalászattal. Emiatt más beosztásba helyezték volna, ám ő inkább leszerelt. Most maga is a feljelentettek között van.

A nemzetbiztonsági kabinet pénteki közleménye szerint a vállalkozás - amit nem neveztek meg - "internetes kapcsolattartásra és információgyűjtésre alkalmas titkos hálózatot hozott létre". Ez a hálózat pedig - legalábbis jelentek meg erre vonatkozó feltételezések - kiterjedt a titkosszolgálatokra, a rendőrségre és más állami szervekre. Ha ez igaz, lesznek még feljelentések.

Csaknem bizonyos, hogy a titkos nyomozás során a hatóságok az MDF elnökének lejáratását célzó akcióról tudomást szereztek, ám erről egyelőre senki nem beszél. Az ügy mellesleg nem feltétlenül bűncselekmény, mert kompromittáló adatokat akár nyilvános forrásokból is lehet gyűjteni. Arról ugyancsak hallgatnak, hogy milyen információk lehetnek még a Nemzetbiztonsági Hivatal tarsolyában. S kérdéses, hogy mi kerül elő a most már nyílt nyomozásban a lefoglalt adathordozókról.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén - amelynek soron kívüli összehívását a nemzetbiztonsági kabinet pénteken kezdeményezte - a titkosszolgálat illetékeseinek mondaniuk kell valamit. Az adatlopásról és az ügy politikai összefüggéseiről is. Például a kiszivárgott hangfelvétel eredetéről meg arról, van-e még hasonló dokumentum a fiókban.