A vételár felsrófolása vagy a Mol helyett másik befektető bevonása az INA további privatizációjába? Nehéz megfejteni, valójában mi áll a hátterében a horvát olajtársaság részvényei körül hónapok óta zajló bizonytalankodásnak.
Számháború az INA privatizációjában
A horvátországi sajtó nyilvános blamázst emleget a Mol néhány héttel ezelőtti vételi ajánlatát illetően, amelyet a közkézen forgó INA-részvényekre tett. A kisbefektetők ugyanis nem rohantak túladni a tulajdonrészükön, inkább kivárnak.
A magyar olajtársaság nyílt lapokkal játszik: többségi tulajdont akar szerezni az INA-ban, amelynek 44 százaléka még az állam kezében van. Huszonöt százalékát (plusz egy részvényt) öt évvel ezelőtt vásárolta meg a Mol 505 millió dollárért. Az INA részvényeinek további 30 százalékával kereskednek szabadon a tőzsdén, ezekért kínál most darabonként 2800 kunát a magyar társaság. A zágrábi brókerek azonban csak azoknak javasolják, hogy ezen az áron eladjanak, akiknek sürgősen szükségük van pénzre.
Horvátországban a szakértői kör és a közvélekedés egyaránt azt tartja, hogy a kormány nagy valószínűséggel el fog állni a Mol által korábban felajánlott "állami" részvénycserétől. Ez pedig egy másik befektető felbukkanását jelentheti, ami a részvényesek reményei szerint újabb, a mostaninál akár jóval kedvezőbb ajánlatot hozhat majd magával.
A magyar olajtársaság néhány hónappal korábban javasolta azt, hogy átvesz egy 14 százalékos részvénycsomagot a horvát állam tulajdonában lévő részből, cserébe pedig a saját részvényeit kínálja. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Ivo Sanader horvát kormányfő személyesen tárgyalt az ügyletről július 10-én Dubrovnikban. Már akkor volt némi félreértés az elhangzottak értelmezésében: Magyarországon megegyezésről, Horvátországban lehetséges megoldásról, és nem elvetendő ajánlatról beszéltek. Meg persze arról is, hogy az orosz Lukoil és az osztrák OMV is az ajtón kopogtat, utóbbi ráadásul készpénzt ajánlana az állami részvényekért.
Míg Sanader mosolyogva nevezte a magyarokat fontos stratégiai partnernek, Damir Polancec miniszterelnök-helyettes az OMV-vel tárgyalt. Az osztrákok tanultak uniós feddéshez vezető korábbi hibáikból. Horvátországban már nem nyomulnak erőszakosan, inkább pókerarccal licitálnak. Természetesen azonnal kiszivárgott, hogy készek lennének részvényenként "akár jóval" 3000 kuna fölötti árat fizetni.
A nyilvános ajánlattétel szeptember 5-i megjelenése óta a hárommillióból mindössze 715 darab INA-részvényt kínáltak eladásra a Mol által ajánlott áron - derül ki az eladásokat jóváhagyó horvát központi elszámolóház vasárnapi adataiból. A 28 napig fennálló ajánlattételi idő első öt munkanapján a zágrábi elszámolóháznál a pár száz részvény eladását a Mol által kínált 2800 kunás árfolyamon hagyták jóvá. A horvát olajtársaság értékpapírjai a zágrábi tőzsdén ennél valamivel többet értek az elmúlt napokban, pénteki záróára 2875 kuna volt, ami hullámzó árfolyammozgás mellett egy hét alatt 0,95 százalékos emelkedést mutatott.
A horvát közszolgálati televíziónak (HRT) a zágrábi központi elszámolóház igazgatósági elnöke a hét végén azt nyilatkozta: nem meglepő, hogy a mintegy 59 ezer részvénytulajdonos egyelőre alig mozdul. Vesna Zivkovic szerint megszokott, hogy az ajánlat lejártának határideje előtti utolsó tíz napban indul meg a legnagyobb roham. A HRT tudósítása arra is kitért, hogy az INA részvényeseinek még egy opciójuk lehet. Amennyiben a horvát kormány egy éven belül megállapodik a Mollal a részvénycseréről, és a részvényenkénti érték magasabb lesz a mostani magyar ajánlatnál, a különbözetet megkapják az értékpapír-tulajdonosok. (MTI)
Bár a Mol ajánlata piaci elemzők szerint reális, ennél valóban kedvezőtlenebb. Ljubo Jurcic ellenzéki politikus egészen odáig ment, hogy "barátságtalan bekebelezésről" beszélt a magyar 2800 kunás vételárat tekintve. Bár ő csak a közelegő horvát önkormányzati választások belpolitikai viszályaiban használta fel azt a kitételt, hogy "lám, lám, Sanader ajándékba adja a magyaroknak a nemzeti kincset", a részvényesek viszont elkezdtek számolni.
Ha az OMV 3000 felett fizetne az állami részvényekért, akkor azok a tőzsdén is többet érnek 2800 kunánál. A befektetők többsége most már úgy véli: akár 3500-4000 kuna közötti összeget is kaphat majd később darabonként. (Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kisrészvényesek, köztük például a hétszázalékos tulajdoni hányadot birtokló volt honvédők - akik a kilencvenes évek háborújában nyújtott hősiességük jutalmáért kaptak INA-részvényeket - nagy befolyással vannak a legfőbb horvát döntéshozókra.)
A Mol hevesen reagált minderre, fantomüzletnek nevezte az osztrákok számháborúját, azzal, hogy az OMV csak manipulálja a piacot.
Október 3-ig érvényes a Mol 2800-as ajánlata, hogy aztán mi lesz, nehéz megjósolni. A Mol kénytelen lesz árat emelni, vagy elviszi más a részvényeket? Az OMV most taktikusan és kissé cinikusan bejelentette: nem mozdul addig, amíg meghívást nem kap a horvát kormánytól.
