A lakosság többsége úgy érzi, erősödött az elmúlt időszakban a szélsőséges nézetek megjelenése Magyarországon, és 78 százalék támogatná azt, hogy a jogszabályok szigorúbb fellépést tegyenek lehetővé. A szélsőségesek ellen létrejött Magyar Demokratikus Chartáról 58 százalék hallott. Feltűnő, hogy az eredetileg a miniszterelnök nevéhez fűződő kezdeményezést még a Fidesz-szavazók 46 százaléka is helyesli, a bizonytalan, "párt nélküli" szavazók körében pedig az 50 százalékot is meghaladja a támogatás.
A többség rokonszenvez a chartával
A felmérést a Népszabadság megbízásából 2008. szeptember 8-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a felnőtt népességet reprezentáló 1200 fő telefonos megkérdezésével.
A kezdeményezést helyeslők 28 százaléka (az összes megkérdezett 30 százaléka) aláírásával is támogatná a mozgalmat. Bár a lakosság fele jó dolognak tartja a szeptember 20-ára az erőszak ellen meghirdetett nagygyűlést, mindössze 5 százalékuk tervezi a részvételét. Az arány a fővárosban élők és az MSZP-szavazók között valamivel magasabb (9, illetve 8 százalék). (Ha ennyien valóban kivonulnának, az óriási, 400 ezres tüntetést jelentene.)
A legtöbben (44 százalék) egyébként elsősorban a rendőrségtől és az igazságszolgáltatástól várják a szélsőséges csoportok megfékezését, bár a megkérdezettek több mint harmada szerint ebben ugyanekkora szerep kellene legyen a politikusoknak és a civil szervezeteknek is. Azt ugyanakkor csak a megkérdezettek 4 százaléka gondolja, hogy a szélsőségesek elleni fellépés elsősorban a civilek feladata lenne.
Ezzel összhangban a lakosság a lehetséges lépések közül a leginkább az erőszakot elkövetők gyors és jogszerű megbüntetését tartaná a legeredményesebbnek az utcai erőszak visszaszorításában, de sokat várna a rendőrség felkészültségének javulásától is. Hatásosnak tartanák ugyanakkor a politikai erők közötti egyetértést az erőszak elítélésében. A Fidesz szélsőségesektől való elhatárolódásától leginkább az MSZP szavazói várnának eredményeket.
