Halott csecsemőt találtak egy emésztőgödörben Mocsán. A komáromi kórház riasztotta a rendőröket, mert egy nő telefonon tolófájásokra panaszkodott, de végül nem ment be a kórházba. A gyanúsítottat, egy többgyerekes, 33 éves nőt, őrizetbe vették. Pár nappal később egy bokorban találtak halott csecsemőt Tatabányán, a Sárberki lakótelep közelében. Megfojtották. Ezekben a napokban Miskolcon törülközőbe csomagolt újszülöttet találtak a Vasgyári Kórház egyik épületének lépcsőfordulójában. A kórház előtt általában van inkubátor, de mivel korábban megrongálták, aznap épp nem volt ott. A 3,6 kilós kisfiú egészséges.

- Ezek a nők nem bűnözők, hanem maguk is áldozatok - mondja Mórucz Lajosné, a Gólyahír Egyesület vezetője. Nyolc éve próbálnak segíteni azokon a nőkön, akik gyereket várnak, de nem tudják, vagy nem akarják az újszülöttet felnevelni. Éppen egy budai családi egészségnapon "reklámozzák" magukat: a kineziológus és az aurafotós között szerényen húzódik meg a Gólyahír Egyesület sátra.

Mórucz Lajosné már nyugdíjas, korábban védőnőként dolgozott, ahogy az egyesületben szinte mindenki. Éppen a csecsemőgyilkosságokról szóló hírek miatt döntött úgy, hogy létrehozza a Gólyahírt. Nyolc év alatt 366 terhességet segítettek eltitkolni, ennyiszer kerestek új szülőket a gyerekeknek, ismertették össze a vér szerinti anyát - ahogy ők nevezik: az életet adót - az örökbe fogadó párral. Szerintük ugyanis ez a legtisztább megoldás: az anya tudja, hogy kik fogják felnevelni a gyerekét, a pár pedig megismeri a kisbaba hátterét, honnan, kitől kerül hozzájuk.

- Ötéves kislányom pontosan tudja, hogy nem az én hasamban nőtt, hanem egy másik néniében - ezt már Katalin meséli, aki két kislányt "kapott" a Gólyahírtől. Hét éve szerettek volna gyereket, amikor feliratkoztak az egyesület listájára, és egy év múlva csörgött a telefon: mehetnek a klinikára, megszületett Dorka. A vér szerinti anyával való találkozás - ami a Gólyahírnél kötelező - Katalin szerint is kulcsfontosságú. - Hatalmas megkönnyebbülés volt, hogy szimpatikus, és ő is elfogad minket - mondja. A találkozás végén egymást átölelve sírtak. A vér szerinti anya ötödik gyereke volt Dorka, de az első, akiről tudta, hogy kik fogják felnevelni. Három évvel később egy vidéki városban megszületett Dorka "húga". Az ő vér szerinti anyjának egy gyereke született korábban, és a család úgy érezte, hogy a második gyerek akkora terhet jelentene, amekkorát nem tudnak vállalni. Így került a kislány Katalinékhoz. A testvérek minden mozdulatán látszik, hogy kötődnek egymáshoz, és különös módon még hasonlítanak is.

Persze egy-egy találkozás a szülők között fordítva is elsülhet: volt olyan anya, aki nem akarta odaadni kis testi hibával született gyerekét egy jómódú párnak, azt mondta, hogy túlságosan ridegnek érezte az asszonyt. Sokszor a vér szerinti apák azok, akik nem egyeznek bele az örökbeadásba, annak ellenére, hogy az anya ezt szeretné. Mórucz Lajosné szerint a legszomorúbb az, amikor az apa ragaszkodik a kicsihez, az örökbeadás meghiúsul, aztán egy hét múlva a gyerek állami gondozásban köt ki.

Az egyesület munkatársai szerint közkeletű tévedés, hogy csak a szegény, tanulatlan nők kerülnek ilyen helyzetbe. - Sok egyetemista, főiskolás fordul hozzánk, és sok a negyven év körüli családanya is, aki már nem tud újabb gyereket vállalni - mondják. Volt olyan diplomás kismamájuk, aki a legutolsó pillanatban riasztotta őket: már ötperces fájásai voltak. - Megkérdeztük, hogy miért nem szólt hamarabb, azt mondta, hogy várta, hátha történik valami. Sokan valami csodában bíznak - teszi hozzá Egyed Ferencné, a Gólyahír budapesti munkatársa.

A sokféle történetben egy közös van. - Ezek a nők egyetlen dologtól rettegnek, hogy a környezetük elítéli őket - mondja Mórucz Lajosné. Szerinte ez a csecsemőgyilkosságok oka is: a félelem, hogy kiderül a titok. Mert a nem kívánt terhesség sok helyen szégyen, még most, 2008-ban is. Ezért hozták létre azt a menedéket, ahova elbújhatnak a kismamák a szülésig. A menedék egy vidéki városban van - megkérnek, hogy még a város nevét se írjuk le -, egy kis garzonlakás, ahol két-három, sűrűbb napokon négy kismama él együtt. Az egyesület munkatársai etetik őket, gondoskodnak orvosról és lelki segítségről is. Van, akit fel is kell ruházni, mert minden csomag nélkül, egy szál ruhában jön el otthonról. - Megőrizzük a titkukat, és nem akarjuk befolyásolni őket - állítja Egyed Ferencné. Sokan ugyanis meggondolják magukat: az anyák harmada mégsem adja örökbe a gyerekét. A legtöbben közvetlenül a szülés után döntenek így. Az egyesület munkatársai azt mondják, hogy már szinte megérzik, hogy ki az, aki mégsem fog lemondani a gyerekéről. A legbiztosabb jel az, ha nem fogadja el az örökbe fogadó pár által választott keresztnevet.

A Gólyahírnél erre is igyekeznek felkészíteni a párokat. A várólista hosszú, évente 260 család jelentkezik, és szinte mindegyikük túl van a hosszú és fájdalmas meddőségi kezeléseken. Két, de inkább három évet biztosan kell várniuk. - Persze, ha valaki roma kisfiút szeretne, akkor nem kell évekig várnia - teszi hozzá Egyed Ferencné. Mintha erre a végszóra vártak volna, belép a sátorba a Majoros család. Fehér bőrű fiatal pár és egy kreol kisfiú, alig pár hónapos. Az interneten találtak rá az egyesületre, amikor feliratkoztak, a várólistán több mint háromszáz pár volt előttük. Másfél év múlva is több mint kétszáz. - Átgondoltuk, és úgy döntöttünk, hogy roma kisfiút vállalunk. Egy hónap múlva nálunk volt - meséli Majoros György. Azt mondja, hogy a család és a környezet megrökönyödése csak rövid ideig tartott. - Minden előítéletük elmúlt, ahogy meglátták őt - mosolyognak.

A Gólyahírnél szigorú szabályok vonatkoznak a várólistákra. Ötezer forint a költségtérítés, ennél többet senkitől sem fogadnak el, pluszbefizetéssel nem lehet előrébb kerülni. Pedig volt olyan is, aki egy lakást ajánlott az egyesületnek, ha hamarabb kaphat babát. De azt mondják, hogy náluk ez kizárt. Ha egy örökbeadás sikeres, akkor a minimálnyugdíj összegét kérik a költségek fedezésére. Ők is hallottak a pénzért örökbe adott gyerekekről, sőt előfordult, hogy egy anyuka meggondolta magát, és a gólyahíres pár helyett egy másikat választott. - Nem lehet bizonyítani, hogy a pénz miatt döntött így - mondja Egyed Ferencné.

Mégsem ezt tartják a legnagyobb problémának, hanem a nők tájékozatlanságát. - Fogalmuk sincs, hogy milyen lehetőségeik vannak, ezért érzik magukat olyan magányosnak, amikor teherbe esnek - mondja Egyed Ferencné. Szerinte az lenne a legjobb, ha már a középiskolában felvilágosítanák a gyerekeket arról, hogy ha bajba kerülnek, hányféle megoldás közül választhatnak. Azt mondja, hogy a megölt, eldobott csecsemő után az anya a legnagyobb áldozat. - Azzal is nehéz együtt élni, hogy örökbe adtam a gyerekemet, de azzal, hogy állami gondozásba került vagy még rosszabbat tettem vele, szinte lehetetlen - teszi hozzá.