Mohón iszom minden szavát. A polémiában egyébként egymással szöges ellentétben álló vélemények hangzanak el: némelyek majdnem minden bajunkra megoldást látnának benne, mások viszont azt mondják: porhintés az egész, fejlett demokráciában egyébként is olyan, hogy szakértői kormány, nem létezik. Nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza, mindenesetre a tapasztalatok inkább az utóbbi álláspontot erősítik: volt már egypár kormányunk, de a szakértelem fogalmát egyikükkel sem lehetett összefüggésbe hozni. (Más oldalról persze az is igaz, hogy berendezkedésünket fejlett demokráciának minősíteni is csak nagy rátartással merném.)

Ez azért is érdekes, mert elég sokszor előfordul, hogy a miniszteri tárcákat a terület neves szakértői birtokolják. De, ki tudja, miért, talán a hely szelleme vagy
a szék bársonya teszi, ahogy elfoglalják posztjukat a szakemberek, azonnal amnéziás állapotba kerülnek. Ez így persze sommásan igazságtalan megállapítás, hiszen voltak miniszterek, akik bársonyszékükben is igyekeztek érvényesíteni szakmai elképzeléseiket, őket viszont rendszerint rövid úton kirúgták.

Ha a szakértői kormány ötlete nem működik is, azért nem kéne azonnal sutba dobni az elképzelést. Hátha vannak az életnek olyan területei, ahol érdemes volna kísérletezni egyfajta szakmai megközelítéssel is.

Gondolok például a szakmai útépítésre. Erre most
a fővárosnak volna például égetően szüksége. Már korábban is voltak bizonyos problémák a közlekedéssel
a folyamatosan zajló útfelújítások miatt, de a szemfüles pesti autósok mindig találtak azért menekülő-útvonalakat. A városháza
legújabb intézkedései nagyrészt megoldották
a közlekedési gondokat: csúcsidőben most már egyáltalán nem lehet autózni. Mégpedig azért nem, mert a menekülő-útvonalakat és azok alternatíváit is szisztematikusan lezárják. Olyannyira, hogy az autósszimpátiával egyáltalán nem vádolható BRFK is kiakadt
a helyzet láttán. A városháza gyorsan át is passzolta
a felelősséget a rendőrökre, mondván, hogy a probléma nem forgalomszervezési,
hanem forgalomirányítási. Nevezetesen az a baj, hogy
a rendőrök nem jól irányítják a közlekedést. Nem vagyok egy híres rendőrpárti, de kérdezem én, hogy lehet irányítani a valamit, ami gyakorlatilag megszűnt?

Nemcsak a szervezésében, hanem a kivitelezésében sem ártana erősíteni az útépítések szakmaiságát. Bár ebben azért van előrehaladás. Független szakértők (akik közül többen korábban éppen a kivitelező Strabag kenyerét ették) végre megtalálták az M6-os autópálya alagútomlásainak közvetlen felelőseit. Eredetileg úgy tippeltem, hogy az építkezést felszentelő papról szedik majd le a keresztvizet: hogy lett ez az egész, kérem szépen, megáldva? De nem,
a szakértők voltak bátrak megnevezni a tényleges
felelősöket. A főbűnösöket Előre Nem Látható Tényezőknek hívják, és sárosak az ügyben a Pillérek, amelyek elveszítették a teherbírásukat, de leginkább a Kalottlábak, amelyek a szakértők szerint egészen mélyre sülylyedtek. Gondolom, jól lekapják majd őket a tíz körmükről az illetékesek. És remélem, a Vízbetörések sem viszik el szárazon, mert őket sejtik a problémák hátterében.

A szakértők szerint a beomlott alagutakat nyugodtan fúrhatják tovább. Rossz nyelvek mondják: azért jutottak e véleményre, mert arra számítanak, hogy a soron következő omlások következtében hosszú távra kalkulálható független szakértői megbízatásuk.

Hát, nem tudom. Mindenesetre laikusként gyakran az az érzésem, hogy a szakértők az orromnál fogva vezetnek. És az orrom azt súgja, ebben nem lenne kivétel a szakértői kormány sem.