"Történelmileg" úgy alakult, hogy a megszálló szovjet csapatok költöztek arra a területre, az Izsáki úti telep mellé, ahol a megyei kórházat bővíteni tervezték. A máig ható következmény: a kórház két nagy telephelyen működik - egymástól több kilométer távolságra. A Nyíri úti központi telepen van a diagnosztikai berendezések 98 százaléka. Ott helyezték el a központi intenzív osztályt is. Az Izsáki úton - meglehetősen mostoha körülmények között - osztályok sokasága dolgozik, összesen 560 ágyon. Közülük a szülészet-nőgyógyászat van a legnehezebb helyzetben: a nőgyógyászati műtéteket az Izsáki úton végzik, de ha operáció közben sebészt hívnak konzíliumra, annak a Nyíri útról kell átrohannia.

- Előfordult, hogy sebészeti szövődmény lépett föl egy bonyolult nőgyógyászati műtét során - meséli Szajki Károly sebész, a kórház orvos igazgatója. A végül négy óráig tartó beavatkozás során a beteg olyan állapotba került, hogy további gépi lélegeztetésre szorult, ezért át kellett szállítani a központi intenzív osztályra. Speciálisan felszerelt mentőt kellett hívni, az aneszteziológus pumpával lélegeztette, míg a műtőasztalról áttették a mentőkocsiba, és elvitték a három kilométerre lévő intenzív osztályra. Enyhén szólva nem ideális, ha így kell mozgatni egy beteget ugyanannak az intézménynek a két egysége között.

Amikor komolyra fordult a Mercedesnek az a szándéka, hogy Kecskemétre telepítik nagy összeszerelő üzemüket, a cég humánerőforrás-vezetője a kecskeméti kórházat is meglátogatta.

- Azt hittük, beszélgetni jönnek a németek, de kiderült, hogy konkrét kérdésekkel érkeztek - mondja Svébis Mihály, a kecskeméti kórház főigazgatója. - Határozott elképzelésük volt, hogy milyen egészségügyi ellátást szeretnének a cégnél dolgozó embereknek. Mintegy 200-250 német szakember dolgozik majd a gyárban, sokan közülük magukkal hozzák a családjukat is. Az építkezés ideje alatt körülbelül hatezren dolgoznak majd a nagyberuházáson. Legalább két órán át kérdeztek, mi pedig válaszoltunk. Megte-kintették a műtőket, az intenzív osztályt, a jól felszerelt, kétágyas kórtermeket. Megnézték a fejlesztési terveinket is, és mondták: akkor lennének igazán megelégedve, ha ez megvalósulna.

A kecskeméti kórház 12 milliárd forint európai uniós támogatásra pályázott azon a kiíráson, amely az egészségpólusok infrastruktúra-fejlesztését segíti elő. Ha a támogatást megkapják, lehetővé válik, hogy az Izsáki úton üzemelő valamennyi osztályt áthelyezzék a Nyíri úti központba. Ez mind orvosszakmai, mind gazdasági szempontból komoly előnyöket jelentene. Megszűnnének a párhuzamos költség-források: a jelenlegi két röntgenosztály helyett csak egy maradna. Nem lenne szükség két konyhára, egy helyre kerülne a gondnokság, csak egy épületcsoport őrzésére kellene pénzt költeni. A tervek szerint új hotelszárny épülne. Minden osztály a központi műtő-, diagnosztikai és intenzív terápiás blokkok közelébe kerülne. Az épületeket folyosóval és korszerű épületgépészeti rendszerekkel kötnék össze. Fontos szempont, hogy a betegek - például a rehabilitációs osztályon lényeges ez - sok időt tölthetnének a leendő pavilon melletti parkban.

A Bács-Kiskunban élő lakosság egészségi állapota rosszabb az országos átlagnál. A nagy megye távoli területeiről érkeznek a betegek a kecskeméti kórházba, amely a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Centrumának oktató kórháza is egyben. Vannak beavatkozások - például az emlőműtétek -, amelyekre az egész országból jönnek betegek Kecskemétre. A fejlesztést az teszi szükségessé - Magyarországon szokatlan módon -, hogy egy jelenleg rossz gazdasági helyzetű térség kedvezőtlen életminőségű lakosságának érdeke egybeesik a jövőben jelentős húzóerőt jelentő külföldi befektető magas szintű igényeivel.

A TIOP keretében meghirdetett infrastruktúra-fejlesztési pályázaton kilenc póluskórház pályázhat összesen 75 milliárd forintra. A pályázatok elbírálására szeptember végén kerül sor.