A kuttyogatás ősi harcsafogó módszer. Nevét arról a hangról kapta, amit a horgász az erre megfelelő eszközzel - a kuttyogatófával - éleszt a vízen. Nagy tudomány a kuttyogatás: üteme és a hang színe nem mindegy, ez csalja ugyanis a horog közelébe a harcsát.
Hajrá horgász, hajrá hal!
Jellegzetes, összetéveszthetetlen hanggal csábítják a halat a szegedi Tiszán itt is, ott is. A sodrás lassan viszi a csónakot lefelé. A vízbe merített és onnan gyors csuklómozdulattal kivett kuttyogatófa hangjára, és azáltal kiváltott, tovaterjedő rezgésekre fölfigyel a harcsa. Elindul a hang felé, és ha minden úgy alakul, ahogy a horgász szeretné, rátalál a csónakban lévő horgászbotról leeresztett, fölcsalizott, a ladikkal együtt sodródó horogra.
- Néha már az első percekben bekövetkezik a kapás - mondja Erdei Attila versenyhorgász, kétszeres magyar bajnok, világbajnoki bronzérmes azon a nemzetközi kuttyogatóversenyen, amit a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület rendezett.
Erdei - aki annak előtte tanárember volt Makón, ma horgászüzlete van Szegeden - részt vesz a versenyen, egy csónakban ülünk, és velünk van Schreiter Péter versenyhorgász is. A csónak oldalának támasztott botokról a zsinórok merőlegesen mutatnak a víz titokzatos mélységébe. Az egyik horgászbot hirtelen bebólint, vége hirtelen a víz felé görbül, azonban egy pillanat múlva abbamarad a kapás.
Reggel hatkor kezdődött a verseny, a részt vevők - hazaiak és a Vajdaságból érkezettek - megszállták a Szeged fölötti és alatti Tisza-szakaszokat. Egy női horgász is van köztük: Tóth Margaret budapesti cégvezető. Élete legnagyobb fogása egy nyolcvankilós, több mint kétméteres harcsa. Olaszországban, a Pó folyón ejtette zsákmányul - ekkora hallal nagyon kevés horgász dicsekedhet.
- De jól jönne most az a minapi tízkilós! - mondja Bürgés Mihály szegedi vállalkozó. Mobiltelefonja képernyőjén megmutatja a jókora harcsát - a Tisza belvárosi szakaszán fogta. Miközben küzdött vele, a partról kórusban kiabálták: "Hajrá, hal! Hajrá hal!" Végül ő győzött, de a közönség mégis a kegyeibe fogadta.
A mi csónakunk körül nincs változás. A nap tűz, fénye vakítóan tükröződik viszsza a vízfelszínről, az idő telik, a harcsák nem jelentkeznek. Csodás partok között viszi a csónakot lefelé a folyó.
- Lehet, hogy a zaj miatt nincs kapás? - kérdezem Erdei Attilát.
- Á, már a halak is urbanizálódtak. Nemrég, a Tisza-parton tartott Tankcsapda-koncert alatt fogtam egy két és fél kilós márnát - hangzik a válasz.
- Erősen apad a víz, ezért lett a vártnál kisebb a fogás. Tavaly, tavalyelőtt sok harcsa jött, köztük négy-öt kilósak is - mondja Schreiter Tibor főszervező, a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület ügyvezető alelnöke, és kihirdeti az eredményt. Az első Domokos Mihály lett, aki egy másfél kilósnál valamivel nagyobb harcsával nyerte meg a versenyt. A győztes egyébként a Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Főiskolai Karán mestertanár, a testnevelés- és sporttudományi intézetben dolgozik, tanítja a horgászatot-vadászatot is a rekreáció tantárgy keretében. Harcsából eddig tízkilós volt a legnagyobb, amit fogott. Egyszer fél óráig fárasztott egy óriást - de végül kettétört a kampónak is beillő horog.