"Tűrhetetlen azt mondani egy olyan országban, ahol tíz százalék magyar él,  hogy ne használják az anyanyelvüket, amely alapvető emberi joguk,  alkotmányos joguk, európai uniós érték és mindenféle nemzetközi szerződés által biztosított jog. Ez egy tökéletes meg nem értése egy soknemzetiségű országnak" - hangsúlyozta Sólyom László a visegrádi együttműködés államfői csúcsán nyilatkozva.

Szlovákiában egy felmérés szerint a tizenöt éves fiatalok több mint hatvan százaléka úgy véli, hogy nyilvánosság előtt a magyar szónak nincs helye. Ezt kommentálva Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter csütörtökön a parlamentben azt mondta, hogy "van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak".  

Egy esetleges magyar-szlovák államfői csúccsal kapcsolatban Sólyom László Pöstyénben úgy fogalmazott, hogy Ivan Gasparovicot már 2005 december végén meghívta Magyarországra, a meghívás továbbra is érvényes.

Ivan Gasparovic erre a kérdésre viszont úgy válaszolt az MTI-nek, hogy nincs hivatalos meghívása Magyarországra, de tény, hogy a magyar államfő megkérdezte, szeretne-e Magyarországra látogatni, így hivatalos kétoldalú találkozó most még nem lesz.

A két ország jelenlegi kapcsolatáról a szlovák államfő azt mondta, hogy nem kiélezettek a viszonyok Magyarország és Szlovákia között. Szerinte a jövőről kell beszélni, hiszen a nézeteltérésekről már úgyis sok szó esett.

Az MTI-nek válaszolva a magyar és a szlovák államfő is kiemelte, hogy szombaton közösen látogatják meg a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemet. Itt tanult a két évvel ezelőtt brutálisan bántalmazott Malina Hedvig is.

Sólyom László a pénteki zárt plenáris ülésen elhangzottakat összegezve elmondta: a találkozón szó volt arról, hogy az Európai Unión belül megnőtt a szerepe a regionális együttműködéseknek. A mediterrán unió "kifordítja az egyensúlyt" Európában, épp ezért a V4-es államfők úgy gondolják, egyfajta ellensúlyt kellene képezni Keleten az úgynevezett euromed együttműködéssel szemben. Az ilyen érdekérvényesítés jó lehetősége lesz, hogy a visegrádi országok hamarosan sorban  töltik be majd az uniós elnöki posztot - mondta a köztársasági elnök.

A megbeszélésen az államfők egyetértettek abban is, hogy szükség van a Nyugat-Balkán és Ukrajna uniós integrációjára.

Sólyom László a V4-es találkozó margóján tárgyalt Lech Kaczynski lengyel államfővel is. A megbeszélésen arról volt szó, hogy hogyan lehetne a jövőben minél több uniós kérdésben egyeztetett álláspontja a két országnak.

A kétnapos találkozó pénteken délelőtt katonai tiszteletadással és a négy ország himnuszának elhangzásával kezdődött a Vág partján fekvő nyugat-szlovákiai üdülővárosban. A második nap témái között szerepel a grúz-orosz válság is.

A csúcstalálkozó után Sólyom László - Ivan Gasparovic kíséretében - Nyitrára utazik, ahol a Konstantin Filozófus Egyetem rektorával találkozik. Ezt követően Búcs községbe látogat el, ahol a Magyar Koalíció Pártjának képviselővel tárgyal.A visegrádi csoport Magyarország, Csehország, Szlovákia (1993. január 1-jéig Csehszlovákia) és Lengyelország lazán szervezett együttműködési kerete. Az első csúcstalálkozót 1991. február 15-én Budapesten és Visegrádon rendezték meg.

Gyurcsány is felháborodott

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint döbbenetes a szlovák oktatási miniszter csütörtöki, magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kijelentése; a kormányfő álláspontját pénteken este közölte az MTI-hez eljuttatott közleményében.

"Megdöbbenéssel fogadtam Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter csütörtöki, magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kijelentését " - fogalmazott a miniszterelnök. Mint írja, azért is érthetetlen számára a Szlovák Köztársaság oktatási miniszterének kijelentése, mert Szlovákia - Magyarországhoz hasonlóan - elfogadta és magára nézve kötelezőnek ismerte el az Európai Unió és az Európai Tanács kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó előírásait.

"Remélem, hogy hazánkhoz hasonlóan, Szlovákia is tiszteletben tartja a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó normákat és a jövőben hasonló nyilatkozatok nem kérdőjelezik meg Szlovákia elkötelezettségét a kisebbségi nyelvek használatát illetően" - olvasható a közleményben.

Sólyom László köztársasági elnök a szlovákiai Pöstyénben pénteken a visegrádi együttműködés államfői csúcsán azt mondta: "Tűrhetetlen azt mondani egy olyan országban, ahol tíz százalék magyar él, hogy ne használják az anyanyelvüket, amely alapvető emberi joguk,  alkotmányos joguk, európai uniós érték és mindenféle nemzetközi szerződés által biztosított jog. Ez egy tökéletes meg nem értése egy soknemzetiségű országnak".

Szlovákiában egy felmérés szerint a tizenöt éves fiatalok több mint hatvan százaléka úgy véli, hogy nyilvánosság előtt a magyar szónak nincs helye. Ezt kommentálva Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter csütörtökön a parlamentben azt mondta, hogy "van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak".

 (MTI)