Nem sikerült döntenie tegnap a Duna Televízió kuratóriumi elnökségének a tévéelnöki pályázat és Cselényi László televízióelnök ügyében. A testület annak ellenére "halasztotta" az ügyet, hogy még egy hete is biztosnak látszott az elnök újrázásához kellő kétharmados többség.
"Halasztott" döntés a Duna TV elnöki posztjáról
Jövő hét csütörtökön vagy pénteken tárgyalhat ismét arról a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége, hogy javasolják-e a civilekkel kiegészült nagykuratóriumnak Cselényi László jelenlegi elnök mandátumának automatikus meghosszabbítását, vagy inkább megpályáztatják az elnöki posztot. Az időtényezőnek azért van szerepe, mert a szeptember 19-re már összehívott nagykuratórium akár határozhatna is, feltéve, hogy a pártok által delegált elnökségi tagok képesek kétharmados szavazással döntésre jutni az ügyben.
A mai döntést - azaz, hogy nem döntöttek - semmilyen formában nem kívánta kommentálni Simkó János, a tulajdonosi testület kormánypárti elnöke. Simkó, aki korábban azt nyilatkozta, hogy a kurátorok kétharmada támogatná Cselényi pályázat nélküli újrázását (azaz a Fidesz által jelölt kurátorok nélkül is megszavazható lenne) a tegnap történtekhez csak annyit fűzött hozzá: nem merült fel új név az elnöki posztra.
- Nem nevekről, hanem elvekről, az intézmény helyzetéről és jövőjéről tárgyaltunk - magyarázta Simkó. A halasztás oka szerinte egyszerű: azok a kurátorok, akik augusztus 28-án nem voltak jelen az ülésen (vagyis a Fidesz delegáltjai - a szerk.), most kaptak először módot arra, hogy kifejtsék a véleményüket az elnöki posztról és Cselényi Lászlóról.
Ennek némileg ellentmond Rékási Róbert fideszes kuratóriumi alelnök lapunknak adott nyilatkozata: ők semmi újat nem mondtak a tegnapi tanácskozáson; véleményüket - ha úgy tetszik, Cselényi pályázat nélküli hosszabbításával kapcsolatos kifogásaikat - már a múlt héten levélben elküldték a testületnek. Ennek fényében tartja érdekesnek Rékási azt, hogy bár a korábbi nyilatkozatok szerint megvolt a kétharmados többség a pályáztatás elvetéséről, arról mégsem döntött a kuratórium. Rékási úgy látja: gazdálkodási gondok vannak. Szerinte a tévé vezetése - és erről nem csak az elnök tehet - nem volt képes kijönni az évi 8,1 milliárdos állami támogatásból és az egyéb bevételekből.
Elfogadhatatlannak tartja továbbá az intézmény üzleti tervében szereplő 250 millió forintos hiányt - ezt szerinte kezelni kell. A leginkább "durvának" azonban azt tartja, hogy az ülésen hirtelen kiderült: a műsorrács átalakításával a tévé vezetése "talált" 900 millió forint megspórolható pénzt. Az alelnök szerint képtelenség, hogy ezt az üzleti terv készítésekor ne láthatta volna a menedzsment, az most csak úgy, hirtelen esett volna be az ablakon. Rékási kifogásolta továbbá a világos értékelési szempontrendszereket, s az elnöki pályázatban foglaltak teljesültét: szerinte a Cselényi által megvalósítottak nincsenek összhangban az elnöki pályázatával.
Cselényi az eseményeket nem kívánta értékelni.
Más, név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint azonban meglehetősen súlyos, "rágalmazásig menő vádak" hangzottak el a Fidesz részéről a tévéelnökkel szemben, amelyek mellett "az elnökség nem mehet el szó nélkül". A vádak tartalmát forrásunk nem kívánta pontosítani.