Tegnap ugyanezt indítványozta April Foley asszony, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Ha Németh Zsolt olvas Foley (és a mögötte állók) kottájából, az kétszeresen rossz. Egyfelől, azt a látszatot kelti, hogy a Fidesz annak a fehér házi társulatnak a szolgálatába szegődött, amelyik Európára "szignálta ki" Oroszország megbüntetését a grúziai hadjárat miatt. Miközben ő maga úgy döntött - lásd a New York Times érzékeny értesülését három nappal ezelőttről -, hogy közvetlen oroszellenes büntetőakciókban nem vesz részt. De rossz azért is, mert ha jól tudom, amit tudok, Foley asszony budapesti napjai nemigen nyúlnak hosszabbra, mint a Bush-adminisztrációé.

Először is úgy gondolom, hogy Németh Zsolt nyilatkozata (amely egy leágazásában ráadásul olyan - ezúttal hamis - látszatot keltett, mintha az Európai Unió is teljes egységet mutatna Oroszország dolgában) tökéletesen belefér a magyar parlamenti politizálás kereteibe, ráadásul nem is számít újdonságnak. A Fidesz oroszfóbiája nem tegnapi keletű, nem a grúziai ügyek generálták. Csak önigazolás gyanánt rájuk ült. A Fidesz hosszú hónapok óta "fúrja" a több uniós tagországot (Bulgária, Románia, Görögország, Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Olaszország) érintő orosz gázvezetékprojektet.

Másodszor: az amerikai nagykövet nyilatkozata kéretlen és megengedhetetlen beavatkozás Magyarország belügyeibe. Az Egyesült Államok nem szállít gázt Magyarországnak, nem kompenzálja a magyar fogyasztót a gázár emelkedéséért, nem vesz részt a magyar energiabeszerzés gondjainak enyhítésében és így tovább. Az Egyesült Államoknak az energiával összefüggő - egyébként felette ellentmondásos - stratégiai érdekeit talán nem Magyarországnak kéne önemésztő módon képviselnie. Harmadikra lett volna egy jobb ötletem. Írattam volna egy levelet Foley aszszonnyal Rómába akkreditált kollégájának, hogy próbálja már lebeszélni Berlusconi kormányát a Déli áramlatról. Azaz: "hatoltam volna a gyökerekig". Tudniillik - és ezt a szót akár többször is megismételném - a Fekete-tenger mélyén megépítendő, két irányban is Olaszországig nyúló Déli áramlat nem orosz, hanem orosz-olasz projekt, melynek egyik feléért a Gazprom, másik feléért az állami tulajdonú(!) olasz ENI energiamonopólium áll jót.

Minthogy ilyen levél nem íródott, lett volna még egy nagy lehetőség. Dick Cheney amerikai alelnök a minap Rómában, Berlusconi miniszterelnöknél járt, és csodák csodája: egy szava nem volt a Déli áramlatról. Ehelyett a "Cavaliere" államférfiúi képességeit dicsérte, dacára annak, hogy Grúzia ügyében az olasz kormányfő kirívó (áruló) visszafogottságot mutatott. Na ja. Amit megengedünk magunknak Magyarországgal szemben, attól óvakodunk egy olyan erős, befolyásos szövetségessel szemben, mint Olaszország. Sem hasonló szavakat, sem hasonló módszereket nem használunk. Ehelyett a csalánirtásban más szerszámával veszünk részt.