A konfliktus. Az oroszok nagyobb katonai erővel ellentámadtak, mint annak idején Afganisztánban. A konfliktus előtt az Egyesült Államok figyelmeztette a grúzokat, oroszokat egyaránt, ne fokozzák a feszültséget, üljenek le tárgyalni. Hogy mire számítottak a grúzok, amikor augusztus 7-én támadást indítottak (ahogy a védelmi miniszterük fogalmazott, "az alkotmányos rend helyreállítására")? Az államtitkár-helyettes szerint a folyamatos nyomás Moszkva részéről késztethette őket, hogy belesétáljanak a csapdába. - Ne feledjük, végtére is az ő állampolgáraikat lőtték az észak-oszét oldalról, azokról a területekről, amelyeken a békefenntartók állomásoztak.

A krízis utáni tennivalók. 1. Mindenekelőtt rávenni Moszkvát, hogy teljesítse a Nicolas Sarkozy francia elnök közreműködésével kidolgozott hatpontos szerződést, hogy vonja ki csapatait Grúziából. 2. Grúzia jövőjét a nemzetközi közösség támogatásával, abba integrálva alakítani, az ország területi egységére összpontosítva. - Ebben a folyamatban számítunk Magyarország közreműködésére is, emelte ki David Merkel.

NATO-tagság. A NATO nyitott ajtók politikájának megfelelően a bukaresti NATO-csúcson áprilisban politikai döntést hoztak Grúzia és Ukrajna a szervezethez való integrációjáról. Decemberben ez a folyamat elindulhat, mindketten elindíthatják a NATO előszobájának számító MAP-programot. Hogy ez a szakasz meddig tart? Nincsenek szigorú szabályok. Az újak közül Albánia hét évig, Horvátország három évig teljesítette a MAP-ot.

Nabucco csővezeték. Ez jobban szolgálja Magyarország érdekeit, több gázhoz juttatja az országot, mint a Déli áramlat. Magyarország érdekében áll a gyors akció, a Nabuccóra koncentrálva, míg a másik projektben, a Déli áramlatban való részvételt késleltethetik, vagy felfüggeszthetik. A jövő januárra tervezett budapesti Nabucco-csúcsértekezlet sokat tehet azért, hogy a beruházókat meggyőzze a vállalkozás előnyeiről, a szállítókat pedig arról, hogy érdekükben áll több gázvásárlóval tárgyalni.

Ukrajna. Az a fontos, hogy az elnök és a miniszterelnök az ország érdekeit személyes érdekeik elé helyezik. Richard Cheney amerikai alelnök nemrég Ukrajnában járt, biztosítva őket arról, hogy az Egyesült Államok támogatja a területi egységüket.

Azerbajdzsán, Kazahsztán, a fontos olaj-gázszállítók. Azerbajdzsánnal az USA kapcsolatai kitűnőek, éppúgy, mint Ilham Aliyev elnökkel. Az ország a békepartnerség (PfP) program, békefenntartó miszsziók aktív részvevője. Ugyanígy jellemezhető az USA és a kulcsfontosságú Kazahsztán viszonya is, közös érdekek fűzik össze őket az energiapolitikai kérdésekben, a terrorizmus elleni harcban, a régió demokratikus fejlődése előmozdításában. David Merkel "vágyakozáson alapuló kitalációnak" minősítette az orosz Komerszant lap információját, amely szerint Cheney alelnök bakui látogatásakor éles véleménykülönbségek, feszült légkör alakult ki közte és vendéglátója, Aliyev elnök között.