Mint azt Nagy Árpád Miklóstól, az Antik Gyűjtemény vezetőjétől megtudtuk, a Szépművészeti Múzeum 1992-ben 700 ezer forintért vásárolt 22 antik műtárgyat egy magyar állampolgártól, aki azt állította róluk, a saját tulajdonában levő családi gyűjtemény darabjai. Az együttesben 6 geometrikus, 5 korinthoszi, 2 attikai feketealakos és 3 feketemázas váza, továbbá 2 hellenisztikus terrakotta fej, 2 mécses, 1 tengerből előkerült amfora, valamint 1 golyó alakú csörgő található. A műkincsek közül nyolc mostanáig a múzeum Antik Gyűjteményének állandó kiállításán szerepelt. Bár nem különleges egyedi darabokról van szó, inkább sorozatba illeszthetőkről, mégis kiemelkedő jelentőségűek, mert kizárólag ezek képviselik Magyarországon az átmenetet a homéroszi Hellasz és a poliszok korszaka között.

Tavaly a tárgyak tudományos vizsgálata során fölmerült a gyanú, legalábbis egy részük illegálisan került ki a Görög Köztársaság területéről – mondta Nagy Árpád Miklós. A kutatás során, egyebek között hetvenes évekbeli görög ásatási közlemények alapján megállapították, három műtárgy bizonyosan, néhány pedig föltételezhetően az argoszi ásatásokból származik. A diplomáciában szokásos módon most a magyar fél tájékoztatta a görög felet, visszaszolgáltatja a vitathatatlan eredetű műkincseket, a többiekről pedig hamarosan elküldi a teljes dokumentációt, hogy a görög szakemberek elvégezhessék az azonosítást. (Az argoszi archeológiai múzeumot erről csütörtökön értesítették.)

A gyűjteményvezető megjegyezte: ilyen esetben a műtárgyak feltétel nélküli visszaszolgáltatása – beleértve az esetleg később azonosítottakat is – elemi erkölcsi kötelezettség (azon túl, hogy UNESCO-egyezmény is kötelez rá). Más kérdés, hogy az adott korszakból származó görög műkincsek helyi értéke nagyobb, a nálunk hiánypótló szerepük miatt, mint jelképes műkereskedelmi áruk. Ezért a magyar fél fölveti, volna-e mód arra, hogy e műkincsek vagy más, hasonló korból származó tárgyak tartós letétbe kerüljenek Magyarországon.

A Szépművészeti Múzeum egyébként idén júniusban rendőrségi följelentést tett az ügyben, miután nem sikerült megtalálni a műkincsek korábbi eladóját. A nyomozást elévülés miatt nem rendelték el.

Érdeklődésünkre Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese hozzáfűzte: utoljára a kilencvenes években fordult elő hasonló eset Magyarországon. Akkor a  Magyar Nemzeti Galériához került illegálisan egy Hollósy Simon-kép. Rendőrségi följelentést követően a művet diplomáciai úton visszajuttatták jogos tulajdonosának, a Máramaros-szigeti múzeumnak. Fordított esetben, a tőlünk jogellenesen kikerült híres Seuso-kincseket azonban Magyarország nem tudta visszaszerezni, mert nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani a tulajdonjogot.